Márti blogja: Kurandai kirándulás

Ezt is Ágicától loptam:

Második cairnsi napunkon a közeli kis üdülőfaluban, Kurandában jártunk. Már az 1900-as évek elején üdülőfaluként lett népszerű, sokáig vonattal lehetett felmenni, nemrég viszont építettek gondolát is.

Utóbbit próbáltuk ki odaúton

Esőerdő felülről

Esős-csepergős

Vízesés

The Barron Falls

Nem messze a vízeséstől, feljebb építettek egy gátat, így csak akkor látható a Barron Falls teljes valójában, ha kifejezetten sok eső esik.

Például a padlóra is :)

Bámészkodás közbeni közjáték

Mindenki a kis napszemüveges, zöld úriembert ugrálta körül

Azért képzeljétek el, milyen lehet,
amikor szinte teljes szélességben vízesik :)

Balra fent vonat for scale

Azért lenne, ami essen – a Barron folyó
visszaduzzasztott szakasza

Ja, tele van krokikkal, az útleírás szerint érdemes figyelni, hátha lát egyet az ember felülről. Hát, mi meresztettük az összes szemünket, de egy fia krokit nem láttunk.

A libegőszerűségről két ponton is ki lehet szállni húsz-húsz percre, az egyik helyen egy rövid esőerdei sétát lehet tenni, a másikon egy esőerdő-témájú kiállítás van – az előző napi daintree-i élményekkel a zsebünkben a kiállítás jobban bejött.

Azért szép gizgazokat itt is láttunk,
de a rövid kis túrán nagyon nagy volt a tömeg

Miután felértünk Kurandába, egy reggeli kávé után célba vettük a Koala Gardenst, merthogy a kis szürke, szőrös gombócokkal eddig még nem találkoztunk.

Megérkeztünk :)

Útelágazás

Ötletes padba botlottunk útközben

Belépő =)

A koalák szomszédai

Vigyori

Később találtunk nagyobb hüllőket is

Vizes krokodil vs. száraz krokodil

Veszélyből nem volt hiány!

Ebben a játékban pedig a békák megtalálása volt a cél

A koalák egy külön kis kifutóban ücsörögtek néhány faágon, időnként bejött hozzájuk egy gondozó és elvitt egyet-egyet ölben – fotózkodni a látogatókkal. Húsz dollárért.

Szőrös gombócok

Álomszuszék

Az eukaliptusz levele (kizárólag ezt eszik) ugyanis
nem túl tápláló, így rengeteg időt töltenek alvással

Zen koala

Következő állomásunk – kenguruk és wallabyk az állatsimogatóban :)

A wallabyk is kengurufélek, de jóval kisebbek, mint a legismertebb vörös óriáskenguru. Kajával elég jól le lehet kenyerezni mindet, de volt egy-két kenguru, amelyik tökélyre fejlesztette a dolgot. Van egy elzárt terület a kifutón belül, ahova az állatok bemehetnek, ha egy kicsit elegük van a matatásból. Két kenguru viszont pont úgy feküdt le, hogy a kinyújtott, kajával teli markok beérjenek, de maximum a fejük búbját lehessen megsimogatni…

Élelmesek

Banánlevélebéd

Wallaby-frissítő

Egy kis nyakvakargatással azért le lehet venni őket a lábukról :)

Az egyik kifutó mellett volt egy kis történeti kiállítás is, a Veivers család sztorija nagyon megfogott bennünket. Georgina és Walter Veivers az 1880-as években költözött ide, 8 gyerekükkel, nagyrészt fakitermelésből éltek – a gyerekek és azok gyerekeinek nagy része felnőve szintén ebbe a bizniszbe vágtak bele. Kurandában és környékén szépen lassan szinte mindenhol akadt a Veiversekből, vagy a házasságok révén a rokonokból.

Alul, a kis képen a Veivers-család 1890-ben;
felül 1980-ban látható – family reuninon 220 fővel

A Koala Gardens mellett meglepő módon egy repülőgép-roncs lakik. Egy, a ’40-es évekből származó Douglas gépről van szó, mely a második világháborúban kezdte az ipart, később polgári repülővé alakították, végül pedig a filmvásznon fejezte be a pályafutását – a történet szerint a Nagy-korallzátonyra zuhantak vele, szóval a kellékesek alakították ronccsá. A forgatás Cairns környékén történt, később a tulajdonos Kurandának ajándékozta a roncsot.