Play-Doh :D

Amikor kicsi voltam, mindig is Play-Doh-t akartam, főleg mert tök jó az illata és élénk a színe, de mindig be kellett érnem gyurmával... Röpke 20 évvel később a munkám része lett, hogy Play-Doh-val játsszak :) Mai több órás kemény munkánk eredménye Janival:

Amy és Maya látogatóban

Mint már említettem, svájci vendégeink nálunk tanyáztak egy hétig, ami alatt sok-sok mókában lehetett részü(n)k. A videóklip-forgatásról és a Palmgarten-ről már beszámoltam, a többiről most csak röviden:

Csupa móka és kacagás volt az élet :)

Teljesen elbűvölt minket a Magic Eye világa, aki még nem ismeri, katt ide

Nagy sétákat tettünk

Jani persze görkorival nyomta!

Ki akar sütit sütni?

Egyik délután Alex nagybátyjáék is átugrottak kávézni

Jégre fel!

Utolsó este én szakácskodtam, a lányok pedig pincérkedtek

Búcsúcsoportkép, mint árny én is ott vagyok a háttérben :)

A Padlás

Ma két hónapja költöztem ki Németországba, eme jeles hónapforduló alkalmából gondoltam ideje megmutatni, hol is lakom, hogyan is sikerült letelepednem. A nagy áttörést azt hiszem az jelentette, amikor múlt héten végre kikerült a nevem a postaládára :)

Az ígért két hétnél kicsit később ugyan, de a Nagy Költözés is lezajlott múlt pénteken, és a sötét kis vendégszoba helyett elfoglaltam a padlást, aminek a felújításán augusztus óta dolgoztam/dolgoztunk. Before fényképek sajnos nem készültek, pedig hatalmas változások történtek itt, de a végeredményt büszkén mutogatom:

 A bejáratból

 Nappali

Nappali + Fürdő

Fürdő

Gardrób

Háló

Még nincs teljesen kész ugyan, de több mint kényelmes, és végre nyugodtan fogadhatok vendégeket, lehet jönni bátran! :)

Palmgarten

A svájci unokatesók, Amy és Maya nem csak a videó miatt érkeztek, egész héten nálunk vendégeskedtek, Janika legnagyobb örömére :) Sok programjuk volt, néhányra én is elkísértem őket, néhány alatt inkább otthon maradtam, és vagy a romokat próbáltam eltakarítani, vagy egyszerűen pihenni próbáltam. Szerencsére a Palmgartenbe én is mentem, annyira szép volt, ennek érdemes külön bejegyzést szentelni! Még nem válogattam ki az összes képet, de elöljáróban itt egy montázs Maya sok-sok tucat mikrofotójából:

És akkor jöjjön a Best Seven:

A lányok: Amy, Janika, Maya

 Ősz

 Ősz közelről

 Báj

 Vicces a főnököm :)

 Móka

Búcsú a parktól

Video Rap Part

A forgatás vasárnap is folytatódott, bár lévén ez a heti egyetlen szabadnapom, én végül a pihenést választottam. Fotót viszont láttam az eseményről eleget (egész pontosan 203 darabot), amikből végül 2 gif-et raktam össze megosztásra és emlékezésre:

 Röpül a sas!

És röpülnek a lábak :)

Inklusion!

Épp csak túl lettünk Janika szülinapján, új őrület vetette fel a fejét a házban: videóklipforgatás! Alex ugyanis, mindamellett hogy egy fogyatékos kislány anyja, a szülői munkaközösség vezetője az iskolában, szabadúszóként dolgozik egy banknak, és csak mert annyi szabadideje maradt, a Netzwerk Inklusion Frankfurt nevű szervezetnek is a vezetője, tavaly Karácsony táján írt egy dalt az inklúzióról, amit tavasszal egy Blind Foundation nevű (vakokból és látókból álló) banda meg is zenésített, és eljött az ideje, hogy klipet forgassunk hozzá. Így az elmúlt 1-2 hét Alexnek éjszakákba nyúló szervezést, nekem pedig jelentős túlórázást hozott, de a hétvégén meglett az eredménye!

Pénteken megérkeztek Jani unokatesói Zürichből, Amy és Maya, sőt az utcabeli magyar néni, Emőke is csatlakozott hozzánk, így szombaton egy egész nagy csapat kocsikázott Frankfurtba a forgatás helyszínére, Jani iskolájába. A forgatás jó kis móka volt, és klassz volt látni, hogy nem csak a szöveg, de az egész rendezvény az inklúzióról szólt: kicsik, nagyok, fogyatékosok, egészségesek, feketék, fehérek, fiúk, lányok dolgoztak együtt, meglepően keményen és hatékonyan, és majdnem teljesen tartva az ütemtervet - megérdemelten koccinthattunk egy pohár pezsgővel a nap végén :)

A szervezet angol nyelvű honlapját egyébként itt találjátok, lehet olvasgatni hogy mik is a célkitűzések, jobb oldalon pedig van egy kis kép a Blind Foundation zenekarról, arra kattintva a dalt is meghallgathatjátok. November végére pedig a klip elkészültét is ígérik, akkor majd youtube-on is nézhetőek leszünk :) Addig pedig néhány kép a forgatásról:

 Alex és Marcus, a főszervezők

 Jelnyelv-tolmácsok tanították be a sorokhoz tartozó jeleket

 Minden sort egy-egy csupavegyes csoport énekelt/jelelt

 Rolf, a Rendező

A jelnyelvesek főnöke, Stefan épp a vak dobosnak tanítja a jeleket 

(akinek a volt felesége amúgy debreceni származású...)

 Itt is egy csoport

 Itt egy másik

 A tömeg pedig a refrénhez kell

 Professzionális munka folyik itt kérem

 Kiváló minőségellenőrzéssel :)

 Ez már a mi sorunk betanulása: 

"Die Selbstverständlichkeit, mit andern Menschen umzugehn"

 Respekt!

 Ez pedig a felvétel: Peter, Janika, Linda és én

 A büszke szülők, az operatőr az asszisztensével, a jelnyelvtolmács és egy siket bohóc :)

 Az utolsó sort csupa ismerős adja elő: 

Alex, a húga Anja, az unokahúg Amy, és Emőke, a magyar szomszédunk

 És persze a banda sem maradt ki, íme a Blind Foundation!

 Minden anyag a kamerában, már csak a vágás hiányzik, és YouTube sztárok leszünk! :)

Rüdesheim am Rhein

Október 3-a a Német Egység Napja, ennek megfelelően nemzeti ünnep, és szerencsére ezúttal nekem is szabadnap :) Egy napsütötte szabadnapot az ember pedig jobb ha kirándulással tölt, így kerültem én Rüdesheim am Rhein-ba, hogy méltóképp megünnepeljem a németeket.

Maga a falucska nagyon bájos, és ahogy a nevében is szerepel, a Rajna partján fekszik. Igazi turistaparadicsom, rengeteg vendéglővel, szuvenírshoppal, és az évszaknak megfelelően lépten-nyomon mustot kínáló standokkal. Röpke városnézés után azonban úgy döntöttünk, a libegő felé vesszük az irányt, mielőtt még beborulna (spoiler: végül egész nap szikrázó napsütésünk volt!),

és fellibegtünk a Germánia Emlékműhöz (Niederwalddenkmal).

Ezt a hatalmas szoborkomplexumot a 100 éves háború 1871-es befejeződésének emlékére emelték 1877-83 között. Mire elkészült, 38 méteres magasságával nyűgözte le az arra járókat, fő szobrai Germániát, a Háborút és a Békét ábrázolják (persze a Háború néz Franciaország felé :D ), és a kilátás sem utolsó!

Kávézás-sütizés egy szélcsendes zugban, és készen álltunk a sétára: újabb kilátópontok, az Ehrenfels várrom, szőlőültetvények, várromok és erdei ösvények vártak minket Niederwaldban.

Már majdnem leértünk a Rajna-partra, amikor úgy döntöttünk mégiscsak visszamászunk a tetőre, hogy egy másik libegővel lelibegjünk - egyrészt már úgyis megvettük a jegyet, másrészt pedig szép kilátást ígértek a célfalura, Assmannshausenre, ami be is jött:

Újabb séta egy kedves kis településen, tele régi gerendás házakkal, és rálátással a folyó túlpartján álló Rheinstein kastélyra:

A körtúra utolsó állomása pedig egy félórás sétahajókázás volt, enyhe szellőben- háttérben az Egértorony (Mäuseturm), a saját kis Egértorony Szigetén (Mäuseturminsel)

vissza Rüdesheimba, ahol a piknikre hangolódva végigkóstoltuk a mustfelhozatalt :)

Aztán kicuccoltunk egy padra a parti sétányon, kuszkuszsalátát és fasírtot falatozni, és a Rajnát bámulni. Már kezdett elbújni a nap, mikor hazaindultunk, és potom két és fél órával később (az odaút szűk egy óra volt, picit dugóba kerültünk...) már otthon is voltunk, elégedetten a nap kalandjaival :)