Sturt Gorge Conservation Park

Úgy tűnik a heti egy túrázást sikerül tartani: ma napsütéses húsz fokot ígértek, úgyhogy lecsekkoltam a Walking SA 20 Top Walks With Dogs listáját, és Zoeval együtt a mindössze 20 percre lévő Sturt Gorge parkban töltöttük a délelőttöt.

 Egész komplikált kis útvonalat hoztam össze,
végül hat különböző jelzésen haladtunk

 Már a Vincent Track-en is rajzottak a pillangók, 

de annyira izgatottak voltak, ez lett a legjobb képem

Bezzeg ez a kookaburra milyen szépen meg tudott ülni

 A kilátás se rossz, csak Zoe ne sürgetne folyton hogy ne fotózzak annyit

A Lomandra Trail után a (nevéhez hűen) patakparton haladó Spring Creek Trail következett

 A meder felülnézetből

 Víz nem sok volt, virág annál több

 Kontraszt

Különösen jól mutattak a fák tövében

Itt még a pillangók is fotogénebbek voltak :)

 Ezzel elértük a River Trail-t, ami meglepetés,
erről a folyóról (amúgy Sturt River) kapta a nevét

 Napozó gyíkkoma (hál' Istennek nem kígyó...)

 Háttérben a helyiek, egy bájos kacsapár

 Itt pedig kacsamama négy aprósággal siklik a tükröződésbe

 Biztonságos átkelőpont :)

 Micsoda vízesés!

 Néhol azért tényleg kalandos volt kutyástul átkelni

 Búcsú a víztől, amit komoly felfelé caplatás követett a Parrianna Link Trail-en

 Visszacsatlakozva a Lomandra Trail-re ebbe a kis szőrmókba botlottam, 

pontosabban majdnem lefejeltem!

Csodák csodájára Zoe sem ugatott, a koalapajtás pedig még élvezte is a fotózást :)

Mount Lofty to Waterfall Gully Hike

Hétfő este látogatóba érkezett Rachael és Tilly (Andy nővére és a kislánya) Németországból, úgyhogy a kedd és a szerda estét is Mount Barkerban töltöttük. Kedd este az egész család, hatalmas káosz, pizzázás, szerdán csak Andy és én. Odafelé a jó időre való tekintettel (hónapok óta először egész nap egy szem felhő sem bukkant elő!) útba ejtettem Mount Lofty-t (a környék híres kilátó- és kirándulóhelyét) és edzés helyett megcsináltam a híres Waterfall Gully to Mount Lofty Hike-ot (kék a képen), csak fordítva.

2.5 óra helyett 2 óra 5 perc lett a szintidőm (mégse vagyok olyan fitt mint gondoltam, a hardcore túrázók/futók egy óra alatt megfordulnak), ami meglepőbb, hogy lefelé 65, míg fölfelé, rém meredeken csak 60 percet vett igénybe. Lehet azért mert a fotók lefelé menet készültek :)

Például erről az időszakos vízesésről - igen, igen, már megint a szuperesős telünk...

Ami ilyen kőcsuszamlásokat okozott, jó pár hétig le is volt zárva az útvonal

De most már megérkezett a tavasz

És a nyár egyszerre

 Sosem látott gazdag aljnövényzet

Ez már jobban illik Dél-Ausztráliába

 

 

Second Falls

First Falls felülről

És szemből - egy hónapja még jobban zubogott, lessétek meg itt

 Most nem másztam át a kerítésen hátha mégis elsüllyedek ;)

Morialta - Three Falls Grand Hike

Áprilisban már megcsináltam ezt a túrát, ma volt négy óra szabadidőm egy meeting és munka között (bizony, munkába álltam, matekot korrepetálok csütörtök és szombat délutánonként a North Shore Coaching College-ban!), és úgy döntöttem meglesem a vízeséseket az esős telünk után. Nem csalódtam :)

 Ez a bolyhos borsóféleség talán már a tavasz jele

 Ez a virág tuti :)

 Jobbra vezet az utam

 Át a hídon, a vízesés fölött

 Közelebbről

 Hídon jobbra néz

 Hídon balra néz, le a zuhatagba

Úton a Third Falls felé

 Third Falls

Second Falls

 Lenéztem

Lemásztam

 Tele zöld trutymóval

First Falls

Tökéletes uzsonnázóhely, viszlát legközelebb!

Ui: kicsit le is égtem, kell ennél több bizonyíték hogy végre tényleg nyakunkon a nyár?! :)