Alice Springs Desert Park

Sikeresen visszaértünk hát Alice Springsbe, és úgy döntöttünk, utolsó délelőttünket a Desert Park nevű állatkertféleségben töltjük.

Íme kis csapatunk a divatos napi belépőkkel :)

Utunk a dingók mellett vezetett el, ez a hím például egész fotogénnek bizonyult :) jó kis információs táblák voltak amúgy mindenütt, én például nem is tudtam, hogy a dingók képesek kutyákkal párosodni, és ezért már alig vannak "tiszta" dingók Ausztráliában. (No de majd Fraser Islanden, pár hét múlva!)

A park a Birds of Prey Show-ról a leghíresebb, és azt kell hogy mondjam, méltán. Szerencsére elértük a reggeli bemutatót, sőt még várnunk is kellett - az unalmas perceket szelfizéssel ütöttük el :)

A kép jól mutatja, hány szúnyoggal töltöttük az előző estét....

Az előadás maga amúgy tényleg szenzációs, ötletem sincs hogy idomítottak be így ezeket a (főleg) ragadozómadarakat, volt olyan, hogy a csávó rámutatott egy korhadt fára, hogy na pl ilyenekben tanyázik szívesen a nemtommilyen bagoly, erre nem megjelent a nyílásban egy bagoly?! Pörgős volt, lenyűgöző, ráadásul informatív. A végén Ágicával megkérdeztük még egyszer, miket is láttunk, úgyhogy kérem szépen őket:

Magpie (talán szarka)

Bagoly (szép fehér)

Bush stone-curlew (ugartyúkféle)

Valami kánya

És az elmaradhatatlan sólyom :)

Aztán nagy örömömre kengurus műsor következett, egy abo vezetővel bemehettünk a kenguruk közé! Mesélt sokat a nagy vörös kengururól, bár sajnos a tömeg kicsit megijeszthette őket, mert nem jöttek túl közel, de azért így is izgalmas volt.

A főnök, vagyis az egy szem hím

Helló Bébi, minden ok odabent? 

A harmadik programpont az őslakos nők életének és feladatainak bemutatása volt,

különös tekintettel a helyi ehető növények begyűjtésére.

A felhozatalban akadt egy gusztusos hernyó is, 

látjátok milyen lelkesek vagyunk Győzővel?

Az előadó egy önérzetes őslakos leányzó volt, majdnem össze is kapott az egyik résztvevővel, mert azt hitte, az arra utal, ő nem is "tiszta" abo. Amúgy akárcsak a csávó aki a fegyverekről mesélt, ő is mindent elismetelt vagy tízszer, és bár mondott jo dolgokat, a végére már alig vártuk hogy mehessünk.

Még éppen belefért egy gyors látogatás az éjszakai élőlények házába, ez nekem megint csak nagyon tetszett,

főleg a gyíkok és a mindenféle cuki rágcsálók :)

Aztán már csak egy gyors bevásárlásra maradt idő és irány a reptér, kocsi lead, csomag felad, viszlát Alice Springs, helló Cairns!

Ágica megint bőbeszédűbb volt (talán mert bigyológus), itt.