2015. február 26., csütörtök

Tourist in Adelaide

Még decemberben voltam egy röpke adelaide-i városnézésen Ágicáékkal, és most is lassan két hete itt vagyok, ideje volt rendesen felfedezni a várost. Nézzük miről is híres Adelaide. Leginkább a krikettstadionjáról, amit nemsoká amúgy tényleg meg is nézek, bár még nem ma, a Fringe fesztiválról, amit nap mint nap tesztelek, a tengerpartról, amit szintén kipipáltam már, a vásárcsarnokkal és a botanikus kerttel egyetemben, szóval most jöhetett a maradék:

Haigh's Chocolate Factory

Reggel 9-re Alisonnal már Ausztrália legnagyobb csokigyárában voltunk idegenvezetésen - természetesen adelaide-i a márka :)
Így festett az alapításkor, kereken 100 éve!
Az eredeti gyár, ma már csak márkabolt
Anno kakaó- és csokigyártással kezdtek
 Aztán az egyik Haigh "tanulmányi kiránduláson" volt Belgiumban,
azóta mennek a bonbonok is
Aminek nagy részét a mai napig kézzel készítik!
Az abszolút kedvenc viszont a húsvéti bilby volt :)

Vili's Bakery

A csokigyárból vagy két kiló bonbonnal távoztunk, és jöhetett is a következő programpont, Alisonék családi vállalkozása, a Vili Péksége. Miután az előírásoknak megfelelően beöltöztünk, körbevitt a raktárakon, fagyasztókon, sütőkön, ennyi sütit én még bizony soha nem láttam egy helyen :)
Ízelítő
 Privát túravezetőmmel :)
Ez pedig az ebédem, kengurus pite salátával!

Art Gallery of South Australia

A nagy ebéd után besétáltam a városba, megnéztem a sétálóutcát, és csodák csodája a galériában kötöttem ki, ahol amilyen a formám, megint egyedül voltam a vezetésen :) A szokásos egy óra helyett végül két órán át beszélgettünk festészetről, főleg persze ausztrálról, de azt is kitárgyaltuk, melyik a kedvenc múzeumunk Amszterdamban vagy éppen Párizsban :)
Az idegenvezetőm lelkesedése nyomán tetszett meg Hans Heysen tájképfestészete, 
azóta már fel is ismerem!!!
A lánya, Nora Heysen inkább portrékban jeleskedett, 
azon belül is az erős nők ábrázolása ment neki különösen jól 
(ez alapján amúgy bárki megmondja, a család német eredetű...)
Valami titokzatos oknál fogva ez volt a kedvencem, John Brack Liftje, 
egy melbourne-i festő emlékállítása a Holokauszt borzalmainak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése