Mary szabadságának végefelé közeledtünk, úgyhogy kedden autóba pattantunk, és Canberráig meg sem álltunk. Na jó, megálltunk, háromszor is.
Bowral
Első pihenőnk egy bájos kisváros volt Sydneytől olyan másfél órányira. Az egész mindössze egy hosszú főutca cuki üzletekkel, vettem kalapot mert hát az első sikerült elhasználnom, és megkóstoltunk egy ausztrál specialitást is: disznóhúsnyesedék almaszósszal, egy hatalmas zsemleféleségben tálalva. Végülis finom. Ja, és vettünk csokoládé ízesítésű teafüvet is :)
Mount Gibraltar Lookouts
A Gibraltár-hegyre néző kilátók sora, egy laza kis sétaútvonallal összekötve, Bowral határában. Legnagyobb erőssége az volt, hogy jól esett az ebéd után egy kis mászkálás, legnagyobb hátránya, hogy elvesztettük a GPS jelet, és fél óránkba telt, mire jó irányba visszakeveredtünk az autópályára...
Goulburn
A nap abszolút fénypontja, a The Big Merino székhelye!!! A Nagy Dolgokról már meséltem korábban, azt hiszem a Noosáról szóló bejegyzésben, ez a hatalmas bárány az eddigi legnagyobb amit láttam, és egyből beleszerettem :)
Sőt, ki lehet látni a bari szemein is, és még ajándékboltja is van!
Tornyosul
A másik ok, amiért különösen a szívünkbe zártuk, hogy ebbe a monstrumba bizony be is lehet menni, egész pontosan az ausztrál báránytenyésztésről és gyapjúiparról szóló múzeum található benne!
Shaun the Sheep persze itt is sztár :)
De Big Merino mellényes hűtőmágnes-birkákban sincs hiány
Ó és persze én is pózoltam :)
Ezután már tényleg egyenesen Canberrába hajtottunk, megismerkedtem Mary lakótársaival, berendezkedtem a kuckómban, és sötétedéskor nekiindultam, hogy megnézzem a kivilágított Parlamentet. A többiek próbáltak ugyan figyelmeztetni, hogy a távolságok itt bizony nagyobbak, mint a térkép alapján tűnnek, de én bohó módon nem hittem nekik. Mikor egy órával később végre megérkeztem a Parlamenthez, kezdett leesni hogy bizony igazuk van... Canberrát az 1901-es Föderáció alkalmával jelölték ki az állam fővárosának (elég messze van mind Melbourne-től, mind Sydney-től, a két nagy esélyestől, messze a tengerparttól, így védett és elszigetelt - ez utóbbi rejtély, hogy miért volt az előny oldalon...), ami akkor még csak egy kis porfészek volt, így pályázatot írtak ki a várostervezésre. A győztes pályázat lényegében egy hatalmas parkot képzelt el város helyett, egy nagyobbacska (mesterséges) tóval a közepén, aminek egy-egy pontján kibukkannak a lényeges épületek, mint Parlament, Legfelsőbb Bíróság vagy a Háborús Emlékmű, de a házak és kisebb épületek többnyire rejtve maradnak a fák alatt/között. No de nem panaszkodom tovább, inkább lássuk mit láttam mikor odaértem:
Egyszerű, modern, szabályos - nekem bejött!
Ezt pedig (valaki más) a tó partjáról fotózta, előtérben a régi parlament,
háttérben az új, tetején az ausztrál zászlóval
Visszafelé már végképp nem voltam lelkes gyalogló, főleg hogy rájöttem, másnap reggel bizony megint meg kell tennem a távot, parlamentlátogatásra voltam ugyanis hivatalos. Folytatás következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése