Márti blogja: Manly Beach

Utazás közben az ember könnyen elfelejti, milyen nap is van, ezért nagyon meglepődtünk a kígyózó sor láttán, ahogy a kompkikötőbe, Circular Quay-be értünk. Aztán persze egyből értelmet nyert a tömeg, mikor leesett, hogy hát vasárnap van... Csodával határos módon azonban így is felfértünk az első kompra, és 20 perccel később már Manly Beach felé suhantunk.

Valahogy így fest ahogy az ember elhajókázik az Operaház mellett

Sydney összefoglalva egy képen

Jobbra a kis szigetecske az erőddel (összefoglaló néven Fort Denison) volt hivatott védeni a kolóniát a kezdeti időkben. Akkor építették nagy pánikkal, mikor egyszer csak a semmiből francia hajók érkeztek a kikötőbe, úgy, hogy senki nem vette észre a közeledtüket. Az ausztrálok szerencséjére békés szándékkal jöttek, de azért hazavitték a sebezhetőség hírét; Napóleon fejében meg is fordult, hogy végül is menő lenne egy másik kontinenst is meghódítani, de végül annyi fronton harcolt, hogy erre már nem maradt ereje, az ausztráloknak megint csak szerencséjére. Később az erőd börtönként is üzemelt (soha senki nem szökött meg innen, gondoltátok volna?), most már turistalátványosság, és népszerű a horgászok körében is.

Visszanézve

Már majdnem kikötve

Sétáltunk egyet a városkában (amit fantáziadúsan amúgy Manly-nek hívnak), láttunk egy tegnapihoz hasonló bájos kirakodóvárost, persze azon is végigmentünk, aztán kikukkantottunk a strandra, de a tömeget látva egyből vissza is hőköltünk...

Mások is úgy gondolták, nagymelegre legjobb gyógymód a tengerpart

Úgy döntöttünk inkább előre hozzuk a túrát, és egy isteni finom sütőtökös-fetasajtos pite elfogyasztása után neki is vágtunk a North Head Walk-nak. Idilli kis túraútvonal ez, ha az első aszfaltos szakaszt túléli az ember, eldugott kis strandok, sziklák, gyönyörű kilátás és egy meglepi-tó lesz a jutalma :)

Little Manly Cove

Hűsölés

Csak egy húszcentis virág

A bozót mögött feldereng a metropolisz

Kilátás North Head-ről (ami amúgy a környék legdélibb pontja,

de hát az ausztrálokat nem megérteni, csak szeretni kell :) )

Érdekes sziklák itt is vannak

Lenézve

Balra nézve

Egy ilyesmin ácsorgunk mi is

Emlékeztek amikor panaszkodtam, hogy bizonyos állatokat csak a veszélyjelző tábláról ismerek (mint kazuár vagy krokodil), de élőben csak állatkertben láttam?

Ezúttal nagyobb szerencsénk volt, egy bandicoot (ha valaki tudja, hogy hívják őket magyarul, ne tartsa magában!) nem sokkal ez előtt a tábla előtt keresztezte az utunkat! Cuki és pici és meglepően gyors, így a találkozásról fotó nem készült, de emlékeinkben örökké él :)

Ez pedig a meglepetés-tavacska,

Szépséges tükröződéssel és Mary-vel :)

Később a kedvenceim, a gyíkok is előkerültek!

Közben pedig olyan témákról folyt a társalgás, mint történelem, feminizmus, vagy éppen matematika (miután a fiúkat már kitárgyaltuk...), visszahozva a régi szép sheffieldi napokat, csak persze sokkal több napsütéssel :) Ami lassan enyhült ahogy utunk végéhez, a strandhoz közeledtünk, így a fürdést végül kihagytuk, de a homokban mezítláb mászkálást természetesen nem :)