MacLaren Vale

Emlékeztek még, hogy január elsején megfogadtam, buli másnapján többet nem repülök? No idáig tartott a nagy elhatározás :) Holnap megkezdem majdnem kétnapos röpködésemet hazafelé, de azért ma még elmentem Alison egyik barátnőjének 40. szülinapját ünnepelni egy bortúrára... Ami itt nem ám egy borkóstolás egy pincében, hanem négy borospince látogatása, és a teljes felhozatal végigkóstolása, persze a közel 30 fokban, kint, bár általában árnyékban. Az is valami :)

Reggel nem volt időnk reggelizni, kalória gyanánt bedobtunk egy cidert útközben... A találka Carlie házában volt, ahol a többiek addigra már söröztek (reggel 10 óra van), 11-re pedig megjött a kisbusz, és kezdődhetett a kaland.

Kis csapatunk: Carlie, én, Meg húga, Sharleen, Megsy, Alison és Joanne

 Első állomás: Stevens Pincészet

 A tulaj az itókákkal

 A szőlő pedig innen jön

 Gyöngyözőbor a DogRidge Pincészetnél

 Ez ám az élet!

 A sofőrünk, bár a háttérben a limó sajnos nem minket furikázott...

(remélem látjátok a menő kakasos mellényét!)

Itt is lehetett a szőlősben bóklászni

 És művészkedni :)

Life is too short to drink bad wine

Ebédszünet a Maxwell Pincészetben

Megsy egészségére koccintottunk
A Halász Judit-féle szülinapi nóta annyira tetszett nekik, páran

még meg is könnyezték, sőt később felvétel is készült, emléknek :)

Isteni lakoma :)

Még mindannyian talpon vagyunk

A nap mottója :)

Alison lájkolja a délutáni szekció kezdetét

Itt még egy kutyus is szórakoztatott minket

Főleg Joe-t :)

 Én inkább a borban gyönyörködtem

 Ezeket a vöröseket kóstoltuk

 És már meg is érkeztünk az utolsó állomásra

 Danshi Rise Pincészet

 Lelkes házigazdánk

Sharleent még egy körre is elvitte a Harley-ján :)

Mindenki rákattant a chillire, én inkább csak fényképeztem...

Búcsúkoccintás

Késő délutánra vissza is értünk Carlie-ékhoz, ahol a teraszon biztos ami biztos tovább iszogattunk, mókáztunk és a kilátásban gyönyörködtünk. Hát, nem egy rossz vityilló ez :)

 

 

A többiek igazi aussie csajok, a tengerparti bandukolás és naplemente-bámulás helyett inkább az alkoholt választották, de szerencsére eddigre Andy is csatlakozott hozzánk, aki kalandvágyóbbnak bizonyult :) Port Willunga:

Hogy teljes legyen az élmény, még egy hirtelen felindulásból elkövetett éjszakai fürdőzés is belefért, és amilyen a formám, persze medúzával is találkoztunk... No nem a mérgező félével, ami miatt Queenslandben az év szinte felében nem lehet vízbe menni, de agresszív csaláncsípés-nyomok azért maradtak rajtunk bőven - mikor visszaértünk, beáztattak minket ecetbe, és némi adag belső érzéstelenítést is kaptunk, így a hazaút és a pakolás egyes részletei bizony hiányoznak az emlékeim közül ;) 

Reggel 7-re azért sikeresen csomagostul a reptéren voltam, könnyes búcsút vettem ettől a varázslatos kontinenstől, és megfogadtam, hogy egyszer bizony még visszatérek.