A tavaszias időjárás úgy döntött, hogy még utolsó napomon is megtisztel, így Lúciával Sintrát vettük célba. Ez a Lisszabontól kb 45 percre fekvő kisváros a várak és paloták gyűjtőhelye, amik közül nekünk végül kettőt sikerült meghódítani.
A jó időre való tekintettel vakmerően a gyalogutat választottuk, ami csodaszépnek is bizonyult, leszámítva hogy alig kaptunk levegőt mire a mór várhoz értünk :)
vagyis inkább várromhoz, tekintve hogy a hely a 12. században virágzott. Nem maradt túl sok belőle, csak falak és tornyok, de azok megmászhatók és pazar kilátást nyújtanak:
A fejemtől kicsit jobbra Sintra városka a Nemzeti Palotával (Palácio Nacional de Sintra), ami közelebbről, lentebbről valahogy így festett:
Közben már új célpontunkat, a Pena palotát is megpillanthattuk:
(az a paca az ott a jobb oldalon, ne a nyelvemet figyeljétek...)
Újabb negyedórás séta után pedig már ott is voltunk a hatalmas parkban, ahol rém ügyesen megtaláltuk a Királynő trónjának nevezett, a lisszaboni túravezetőnk, Rita által csak kőkanapénak hívott kilátóhelyet,
ahol ilyen rálátásunk volt a kastélyra, míg a helyi specialitás péksütiket ebédeltük (gasztronómiai szempontból is klassz hely Portugália, szinte minden régiónak, városkának, sőt akár falunak saját finomságai vannak, alig győztem végigkóstolni őket!)
Rövid szieszta után közelebbről és belülről is szemügyre vettük a palotát, ami engem különösen elkápráztatott színeivel, összevisszaságával és arabos motívumaival.
Miután kibámészkodtuk és -fotóztuk magunkat, visszabattyogtunk a városba, bevásároltunk sütiből az otthoniaknak is, és búcsút vettünk Sintrától.
A változatosság kedvéért tőkehal volt vacsorára, már megint egy újabb módon sütve - állítólag több száz recept létezik a portugálok kedvenc eledelének elkészítésére. Lúcia szülinapra volt hivatalos, úgyhogy míg ő bulizni, mi a szüleivel portugál gitár koncertre mentünk. Amúgy is nagyon szeretem a gitár hangját, de a klasszikus a portugál gitárral kombinálva egyszerűen tökéletes! Koncert után még betértünk egy friss sütire a Pastais de Belém szülőhelyére, ezzel méltón zárva szuper, és tuti nem utolsó portugál utamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése