A mai napom reptéri várakozással kezdődött, német kanapészörfös barátaim, Frank és Melanie ugyanis szintén Portugáliába látogattak, úgy döntöttünk hát együtt töltünk pár napot. Egy órás késéssel meg is érkeztek, szereztünk autót és irány Belém!
Ez a városrész, ami már egész közel található a Tejo folyó torkolatához, arról volt nevezetes, hogy innen indultak nagy útjukra a felfedezőhajók. És nem mellékesen ide is érkeztek, a gazdag szállítmány egy részét gyorsan partra is hajítva, így a 15. század végétől gombamód szaporodtak itt a szebbnél szebb épületek. Az egyik leggyönyörűségesebb ezek közül a Szent Jeromos monostor, ezt céloztuk meg elsőnek mi is.
Kicsit csepergett sorban állás közben, úgyhogy váltásban beosontunk egy jobbra nyíló kis kápolnafélébe, ami mint kiderült az egyik legnagyobb látványosság.
de ami a fotókon gazdag aranybevonatnak tűnik, valójában csak napsütés, minden egyszerű kőből van... Számomra a monostor többi belső tere is csalódás volt,
Korgó gyomorral kerestük meg Lisszabon leghíresebb kávézóját/pékségét, ahol az azuleju-s nagyteremben kaptunk asztalt. Választék nincs igazán, néhány kávéfajta, sütinek pedig kizárólag Pastais de Belém,
Mire belaktunk, az eső is elállt, sőt néhol még a kék ég is előbukkant! Tökéletes időzítés a Felfedezések Emlékművéhez, bámészkodtunk is szorgosan
fent is
lent is :)
Aztán kisétáltunk a Torres de Belémhez, ahol azért már rendesen lemenőben volt a Nap. Nem is maradt időnk bent is körülnézni, de egy-két fotó azért készült, háttérben már az óceánnal!!!
Belém Torony
Kék-sárga 1.
Kék-sárga 2.
Hazafelé menet persze azért biztos ami biztos eltévedtünk egy kicsit, de végül csak meglett az a fránya hotel, én pedig hazabattyogtam portugál pótcsaládomhoz vacsorázni: ezúttal a halas-krumplis krokettet kóstolhattam meg :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése