Coimbra

Mikor tegnap Luso-t kerestük, lépten-nyomon a Bucaco-t jelző táblákba botlottunk, gyorsan meggugliztuk hát, és kiderült, hogy kevesebb mint 10 percre vagyunk

Portugália egyik legszebb kastélyszállójától! Ami mellesleg egy bámulatos erdő közepén található, így reggel az első utunk természetesen ide vezetett.

Gyönyörű napsütésben mászkáltunk körbe, és a téli holtszezonra való tekintettel még bent is szétnézhettünk :)

Aztán vissza a szállásra, gyors reggeli és irány Coimbra! Coimbra az egyeteméről híres, azon belül is a világ egyik legszebb egyetemkönyvtáráról, ez volt az első a mi listánkon is. Persze ha már ott voltunk, az egyetemi kápolnát és a belső (dísz)termeket sem hagytuk ki - az egyikben még doktori védést is láttunk! Vicces volt, ahogy a taláros főméltóságok mellett ott sorakoztak a mobil fűtőtestek :P

 

 A campus - a legbalszélsőbb épület a nevezetes könyvtár

Aminek azért a belsejéről is sikerült lopni egy képet :)

A részletek szerelmeseinek pedig íme a díszkőburkolat egy darabja

Ezután elváltak útjaink, ki-ki maga járta be a várost: én a kötelező

 régi katedrális,

új katedrális vonal után

a Matematika útját (vagyis inkább útjait) és

a Botanikus kertet választottam, közte még gyorsan visszalógva az egyetemre,
hogy mint a helyi diákok, a menzán ebédeljek :)

A többiekkel a Portugal dos Pequenitos-nál volt randink, ez egy szabadtéri múzeum, ahol a portugál nyelvű országok, Portugália, azon belül is külön Coimbra nevezetes épületei, építészeti stílusai vannak összegyűjtve, lekicsinyített, de azért még így is jópár méter magas modellekkel. Nekem főleg Coimbra tetszett, na meg az ingyenfagyi :)

A dicső Felfedezések Kora

Itt se csúnya a díszkő :)

Portugál vármix

Dombra mászva

Nézzétek milyen magas vagyok!

Kicsit könnyebben belefért most az egyetem :)

A régiók tipikus házikói is nagyon cukik voltak

Kifelé menet még a helyi bohóc is elcsípett, trükköket tanítani meg egyensúlyozó-mutatványokkal szórakoztatni és tesztelni, szuperédes volt, nagyölelést és puszit is kapott a végén :)

Eddigre sajnos CS németjeim már annyira az agyamra mentek, hogy búcsút vettem tőlük, és a tervezettnél egy nappal korábban tértem vissza Lisszabonba, Lúcia barátosnémhoz.

Puffogva az állomásra menet is lenyűgöző Coimbra látképe

Újabb isteni halvacsora, ezúttal vagy 2 kiló sóban sütve, majd irány a család titkos kilátóhelye: egy hostel a Tejo folyó túlpartján. Bár a bő félórás autókázás végefelé már kételkedtem, hogy megéri-e a kiruccanás, de a látvány simán eltörölte a kétségeimet:

Jó újra Lisszabonban lenni :)