Péntek
Péntek délután, egy újabb rohanós nap után (mely alatt többek között megismerkedtem a második workcamp cseh vezetőivel, Markétával és Luckával, megtudtam hogy 3 angol órát tartok a gyerekeknek a hétvégén, és kiderült hogy Zaneta és Ratka mellett egy kutyával lakom majd 4 napig), autóba pattantunk, és a hegyek felé vettük az irányt, egész pontosan Pec pod Sněžkou falucskába. Bármennyire jól is hangzik mindez, valójában 3 kemény munkanap várt ránk, ugyanis Zaneta, Ratka és én voltunk hivatottak szórakoztatni a kiránduláson részt vevő 13-14 családot, 1-10 év közötti gyerkőcökkel. Ami bizony nem könnyű. Szerencsére a legtöbben csak munka után tudtak jönni, így csak a vacsora utáni ismerkedős, zenés programokat kellett levezényelni,
megvárni míg a szülők végre ágyba parancsolják bezsongott gyermekeiket, és amint elcsendesedett a ház, megkezdhettük a másnap előkészületeit. Martina rengeteg ötlettel, de nulla előkészülettel érkezett, ráadásul úgy döntött ő inkább anyuka lesz a hétvégén mint szervező, úgyhogy rengeteg minden szakadt a nyakunkba, 2 előtt nem is kerültünk ágyba. Azért nem kell félteni minket, egy pohár borral vigasztalódtunk a több órás agytorna után.
Szombat
A nap témája a 4 évszak volt, ennek szellemében készítettük elő a délelőtti túrát, melynek 10 állomásán a családoknak különböző feladatokat kellett megoldani. Piros szalagokkal jelöltük az utat, szivárványszínűvel az állomásokat, ahol a legkülönbözőbb kalandok és fejtörők várták a gyerkőcöket. A nagy négyes (Zaneta, Ratka, a kutyája Ajsa és én), egy órával a többiek előtt indultunk, előkészítettünk mindent,
majd az utolsó állomáson vártuk a csapatokat, hogy aztán együtt sétálhassunk haza a jól megérdemelt ebédre. Szombaton az időjárás igen kegyes volt hozzánk, és bár az utakat hófoltok tarkították, sütött a nap, és 2 pulcsi elég volt :) Ebéd előtt volt 15 perc szabadidő, úgyhogy gyorsan meg is tartottam az első angol foglalkozást, szerintem egész sikeresen!
Ebéd után egyszerű kis séta és vonatozás következett, ezalatt szerencsére pihenhetett a fejünk, hogy aztán visszaérve gyors vacsora után belevessük magunkat az első kézműves-foglalkozásba, ami alatt évszak-kollázsokat készítettek a gyerekek.
Fektetés, egy újabb pohár bor, és kezdtük is gyűjteni az állatos-kutyás feladatokat másnapra.
Vasárnap
Reggel sűrű ködre ébredtünk, szobánk lélegzetelállító kilátásából
semmi sem maradt, de a túráról csak nem akartunk lemondani, és igazunk is lett: mire telepakoltunk egy másik útvonalat ezúttal sárga és piros szalagokkal, a köd felszállt, az esőfelhők elvonultak, és a csapatok is elindultak. Utolsó állomásként Ajsát képezhették ki a gyerekek, és jutalmazhatták piskótával, mondanom sem kell ez a bájos kis 8 hónapos magyar vizsla lett az abszolút sztár :)
Ebéd előtt még volt időnk kreatívkodni, úgyhogy kutyusokat gyártottunk:
én ragasztottam az orrokat, amiket Ajsa kutyakajájából tulajdonítottunk el :)
Ebéd után laza séta következett, a gyerekek az erdőben menedéket gyártottak az állatoknak,
aztán egy közeli étterembe ültünk be fagyikelyhet enni. Ajsa miatt mi kint maradtunk a teraszon,
nagykabátban, sapkában, de hősiesen megettük a gombócokat :)
Az esti kézműves-foglalkozáson pólókat festettünk, mégpedig kutyus-lábnyomokkal: nagy részüket a gyerekek kezével, de minden pólóra jutott Ajsa tappancs-lenyomatából is!
Én közben angol órát tartottam a fele társaságnak, hogy ne legyen akkora tömeg Ajsa körül: tengeri állatokkal ismerkedtünk meg, több-kevesebb (inkább több!!!) sikerrel.
Újabb pohár bor és egy kis pihenés után egész gyorsan összedobtunk 15 manós feladatot, és a közös cseh-angol munka is egyre jobban ment: Zaneta nem volt túl fáradt angolul, én meg nem voltam túl fáradt csehül beszélni, úgyhogy végre tényleg hasznos tagja voltam a brainstormingnak, és jópár feladat az én fejemből pattant ki :)
Persze biztos segített, hogy közben mindenféle színűre festettem a körmeimet... Ráadásul sokat tanultunk a korábbi éjszakázásokból, és csak olyan feladatokat találtunk ki, amihez nem kellett újabb segédeszközöket gyártani. Ágyba persze most sem kerültünk 1 előtt, de ez inkább csak azért volt, mert megvártunk míg Ratka a 7. pohár bort is lehajtja :)
Hétfő
Ma reggel még sűrűbb és makacsabb ködre ébredtünk, de az eső most is megkímélt minket, úgyhogy 6 rétegbe bugyolálva, de kimerészkedtünk az erdőbe. Ezúttal nem volt akkora szerencsénk, a köd végig megmaradt,
így sűrűn pakoltuk a kék-sárga szalagokat, nehogy eltévedjenek a kis manók :) Már a végefelé jártunk, mikor Zaneta mondta, hogy még gyorsan lerakjuk a 2 feladatot, aztán a kilátónál is vagyunk, ami az utolsó állomás lesz. És ekkor hirtelen megláttuk kb. 10 méterre a hatalmas fém épületet, ahogy átsejlett a ködön át... Úgyhogy 1 feladatot elsumákoltunk, és Zanetával felmásztunk a legfelső emeletre kirakni az utolsó sárga szalagot, és megcsodálni a kilátást:
Majd' megfagytunk mire megérkeztek a többiek, és miután végeztek az állomással, villámsebességgel értünk vissza a szállásra, ahol szerencsére várt minket a jó meleg ebéd és a rumostea :) Ebéd után még játszottunk egy nagyot Ajsával,
punnyadtunk egyet míg a gyerekek délutáni szunyókáltak, és nekem ezzel véget is ért a móka. A többiek még maradnak holnap délutánig, de én akkor már Spanyolországban leszek, úgyhogy Katkáékkal együtt én is hazajöttem Nymburkba. A hely csodaszép, hatalmas hegyek a lengyel határhoz közel, de legközelebb tuti nem dolgozni jövök ide :)
További képek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése