Először is köszönöm mindenkinek a köszöntést! :)
Meg is ünnepeltem szépen a nőnapot: ebédelni kivételesen nem az International Food Courtba mentünk, hanem a Fusion nevű éttermébe az egyetemnek, ahol is ingyen triplacsokis muffin járt a forrócsokihoz... Asszem rájöttetek mit ebédeltem ma :)
Az óráim után meg elmentem vásárolni, sikerült is végre hajfestéket vennem, borzasztó hogy mennyire nem tartanak vörös festéket sehol sem, bár ha jobban belegondolok, tényleg nem nagyon látni errefelé vörös nőket... Na mindegy, vettem még szemeteszacsit is, mert hát felállítottunk egy újabb rendszert (kivédeni a takarítónőnk alattomos támadásait), mely szerint március 16-ig én felelek a konyháért. Le is kéne vinnem a szemetet, de inkább reggelre halasztom, mert lusta vagyok :) Meglepően korán zárnak amúgy itt a boltok, úgyhogy még vagy egy órát csak úgy bandukoltam a városban, íme néhány fénykép, csak úgy, időrend és tematika nélkül:
Meg is ünnepeltem szépen a nőnapot: ebédelni kivételesen nem az International Food Courtba mentünk, hanem a Fusion nevű éttermébe az egyetemnek, ahol is ingyen triplacsokis muffin járt a forrócsokihoz... Asszem rájöttetek mit ebédeltem ma :)
Az óráim után meg elmentem vásárolni, sikerült is végre hajfestéket vennem, borzasztó hogy mennyire nem tartanak vörös festéket sehol sem, bár ha jobban belegondolok, tényleg nem nagyon látni errefelé vörös nőket... Na mindegy, vettem még szemeteszacsit is, mert hát felállítottunk egy újabb rendszert (kivédeni a takarítónőnk alattomos támadásait), mely szerint március 16-ig én felelek a konyháért. Le is kéne vinnem a szemetet, de inkább reggelre halasztom, mert lusta vagyok :) Meglepően korán zárnak amúgy itt a boltok, úgyhogy még vagy egy órát csak úgy bandukoltam a városban, íme néhány fénykép, csak úgy, időrend és tematika nélkül:
Megtaláltam a porszívó-kölcsönzőt! :)
Újabb tavasz-bizonyíték
StíluskavalkádEste a nőnap tiszteletére az egyetem nőegylete különleges előadással rukkolt elő: a Vagina Monológokkal! Lélegzetelállító volt, maga a darab is nagyon jó volt, és néhány csajszi, komolyan mondom profikat megszégyenítő hitelességgel játszott! Néha potyogtak a könnyeink, néha összeszorult a szívünk, volt katarzis, tanulság, minden ami kell! (a "jelmezeiket" különösen imádtam, tökéletesen passzolt minden egyes karakterhez). A vége nagyon sokkoló volt, az egyik utolsó monológ egy megerőszakolt lányról szólt, aztán levetítettek egy rövidfilmet a kongói erőszakellenes női mozgalmakról, majd egy 17 éves lány tanácsait tolmácsolták, hogy élj túl egy kétéves fogvatartást, ahol minden nap megerőszakolnak, és a végén hogy tanuld meg szeretni az így fogant gyermeket. Mikor vége lett, percekig néma csönd volt, aztán tapsvihar, még most is borsózik a hátam ahogy visszagondolok... A bevételt a kongói mozgalom javára ajánlják föl, ahogy elnéztem az embereket, sikerült megtalálniuk a legjobb utat a pénztárcák kinyitásához!
Pillanatkép az előadásról
Boldog nőnapot így utólag is! Bálint és Laci
VálaszTörlés