Kedden vérszemet kaptam, ha a két órás túrát kevesebb mint egy alatt teljesíteni tudtam, a négy órás túra sem kottyanhat meg, ráadásul a nap is hétágról sütött ma reggel, úgyhogy miután leadtam Huntert, sétálni indultam.
A válaszútnál most jobb helyett balra fordultam
Időről időre ilyen lezárásokkal lehetett találkozni,
gondolom az elmúlt hónapok heves esőzései miatt
Aztán végre megláttam az Onkaparinga folyót!
Ritkán ilyen magas a vízszint
Még spontán csobogók is létrejöttek
Azért egy-egy szép fa elterelte a figyelmemet a vízről
De szerencsére a lábam elé is néztem - ma egy piroshasú fekete kígyóval találkoztam
(bizony a helyiek rémesen fantáziadúsan nevezik el a kígyóikat...)
Ehhez a gyíkocskához azért közelebb mertem menni ;)
Akik pedig megint csukott szemmel görgettek tovább az előző két képen,
azoknak itt egy másik "természet győzedelmeskedik" fotó :)
Tombol a tavasz
Folytatom az utam a folyóparton
Míg az ösvény kissé el nem vizesedett...
No itt fordultam vissza - hihetetlen, hogy a legszárazabb kontinens legszárazabb államában, a tavasz kétharmadánál az útvonalat majd' egy méter víz borítja... Majd nyáron újra próbálkozok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése