Onkaparinga Revisited

Emlékeztek még, hogy pár hónapja megpróbáltuk meghódítani az Onkaparinga River Nemzeti Parkot? Itt számoltam be az akkori kudarcunkról, amit persze csak azért idézek, mert ma sikerült győzelemmé változtatnom!!! A végeérhetetlennek látszó tél után ma végre 28 fok volt, úgyhogy a nagyon szükséges teendők elvégzése után fogtam magam, és újra látogattam ezt a helyet, már csak azért is, mert mindössze 10 percre van Hunter iskolájától, ahol 3-kor jelenésem volt. Ugyanazt a túrát néztem ki, mint anno, a Sundews Ridge Hike névre hallgatót, az ajánlás szerint két óra, hát nekem egy alatt sikerült is teljesítenem, azért az ígért kilátásban tényleg volt valami:

 Idáig jutottunk el a múltkor

 Lent az Onkaparinga folyó csordogál

 Míg fent végre tavaszodik! :)

 Túloldalon néhány vörös szikla

 Előtérben a mindent beborító lila virágok

 Útjelzés

 Mivel még bőven volt időm kicsengetésig, bevállaltam még egy, a nemzeti park
szomszédos bejáratától induló sétát: végül az Echidna Trail (Hangyászsün Túra)
nevűt választottam (hivatalosan ez is két óra, gyakorlatban 50 perc...)

 Kis kitérő egy vízeséshez

 Éppen csak, de tényleg esik!

 Közelről

 Hangyászsünnel nem, de más őslakossal volt szerencsém (?) összefutni, az a barna izé

 a zöld fűben egy barna kígyó! (ugye milyen fantáziadús az elnevezése?)

 Aki nagyon aggódott volna, annak itt egy másik, cukibb helyi arc, az elmaradhatatlan koala!

És akinél még ez is kiütötte a biztosítékot, búcsúzóul fogadjon szeretettel 

egy kis apróságot: bizonyítékot hogy élet bizony egy kihalt fában is van!