A Húsvét persze itt is szünet, ezt kihasználva anyuék gyorsan meg is látogattak.
Szombat
Szombat délután érkeztek, egy jó hazai ebéd után a központot és a várost jártuk körbe. Nymburk azért nem egy világváros, pár óra alatt minden elképzelhető látványosságot megnéztünk :) Este cseh specialitásokat próbáltunk: saját készítésű hermelint (kb: tovább érlelt camamber sajt) és fullasztott embert (ecetbe fullasztott kolbász), mellé pedig a helyi sört, a Postrizinskét ittuk. Nem is bántuk a laza programot, anyuék mert sokat utaztak, én meg még pihentem az elmúlt napok/hetek munkáját.
Vasárnap
Délelőtt úgy határoztunk, hogy kinézünk Jizbicére, ahol a nyári táborokat tartjuk, és beugrunk Martináékhoz is, akik épp az épülő házukat csinosítgatták, ugyanazon a telken. Nymburk határában biztos ami biztos megbüntettek a rendőrök, mert nem volt felkapcsolva a világítás, de potom 100 koronával megúsztuk, úgyhogy zavartalanul folytattuk utunkat. Mire megérkeztünk Jizbicére, már nagyon fújt a szél, mire körbenéztünk a házban, már esett a hó (!).
Végül úgy döntöttünk a szakadó hó sem riaszt el minket, és kelet felé vettük az irányt, hogy meghódítsuk az első kastélyt, Hradek u Nechanic-et. Az építményt mini-Windsornak is nevezik, tényleg mutatós volt, és pont elcsíptünk egy idegenvezetést is. Sajnos a külföldiekre nincsenek teljesen felkészülve, így cseh idegenvezetőnk volt, és egy angol nyelvű füzetkéből tudtuk magunknak feliratozni az előadást. Utána a konyhában melegedtünk föl valami forralt helyi likőr segítségével, és miután bebarangoltuk a kertet, továbbindultunk.
Következő állomásunk Chlumec nad Cidlinou volt, ahol a Karlova Koruna nevű kastélyt néztük meg, kívülről. Tudták ám ezek hova kell építkezni, meg azt is, hogyan! Ez az épület meg aztán végképp különleges volt, koronát akar mintázni, úgyhogy az alapja nagyjából háromszög alakú, szépen rápakolták egy dombocska tetejére, mellébiggyesztettek egy cuki kis kápolnát, körberakták gyönyörű kerttel, nekünk meg már csak az álmélkodás maradt :)
Hazafelé még beugrottunk Podebradyba, megnéztük a kisegítő iskolát, ahol dolgozom, és autóból a városközpontot.
Hétfő
Reggel kicsit tovább aludtunk, és miután a Pavelek (főnököm férje és fia) jól elfenekeltek minket (a csehek húsvétkor nem locsolkodnak, hanem piros tojás reményében fűzfavesszőkből fonott venyigével fenekelik a lányokat), újra nyakunkba vettük Csehországot, és újabb kastélyt hódítottunk meg, ezúttal Opocnoban. Kicsit elkeveredtünk útközben, de kiváló navigációs készségem végülis győzedelmeskedett, és sikeresen megérkeztünk. Ez is pofás kis épület volt egy kis falucskában, megint csak domb tetejére építve, és újra megpróbáltuk az idegenvezetést. Most sem volt sokkal több szerencsénk, de a cseh duma mellé legalább magyar szöveget tudtunk olvasni, nem angolt. Ez amolyan vadászkastély volt, a gyűjtemény nagy része afrikai és amerikai körutakról származott, több száz halott állat bámult minket a falakról, de azért mutatós volt. Az időnk szerencsére már sokkal jobb volt, így örömmel sétáltunk a napsütésben a parkban, egy édes kis zöld patak mellett.
Három a magyar igazság, úgyhogy a következő attrakció már városnézés volt, Hradec Kralovéba mentünk. Láttuk a főteret, nagy templomokat, megmásztuk a Fehér tornyot, bámultunk akrobatákat a parkban, elolvastuk a város történetét, megnéztük ahogy összefolyik a Labe és az Orlice, úgyhogy elégedetten térhettünk haza :)
Képeket nézegethettek itt.
Szombat
Szombat délután érkeztek, egy jó hazai ebéd után a központot és a várost jártuk körbe. Nymburk azért nem egy világváros, pár óra alatt minden elképzelhető látványosságot megnéztünk :) Este cseh specialitásokat próbáltunk: saját készítésű hermelint (kb: tovább érlelt camamber sajt) és fullasztott embert (ecetbe fullasztott kolbász), mellé pedig a helyi sört, a Postrizinskét ittuk. Nem is bántuk a laza programot, anyuék mert sokat utaztak, én meg még pihentem az elmúlt napok/hetek munkáját.
Vasárnap
Délelőtt úgy határoztunk, hogy kinézünk Jizbicére, ahol a nyári táborokat tartjuk, és beugrunk Martináékhoz is, akik épp az épülő házukat csinosítgatták, ugyanazon a telken. Nymburk határában biztos ami biztos megbüntettek a rendőrök, mert nem volt felkapcsolva a világítás, de potom 100 koronával megúsztuk, úgyhogy zavartalanul folytattuk utunkat. Mire megérkeztünk Jizbicére, már nagyon fújt a szél, mire körbenéztünk a házban, már esett a hó (!).
Végül úgy döntöttünk a szakadó hó sem riaszt el minket, és kelet felé vettük az irányt, hogy meghódítsuk az első kastélyt, Hradek u Nechanic-et. Az építményt mini-Windsornak is nevezik, tényleg mutatós volt, és pont elcsíptünk egy idegenvezetést is. Sajnos a külföldiekre nincsenek teljesen felkészülve, így cseh idegenvezetőnk volt, és egy angol nyelvű füzetkéből tudtuk magunknak feliratozni az előadást. Utána a konyhában melegedtünk föl valami forralt helyi likőr segítségével, és miután bebarangoltuk a kertet, továbbindultunk.
Következő állomásunk Chlumec nad Cidlinou volt, ahol a Karlova Koruna nevű kastélyt néztük meg, kívülről. Tudták ám ezek hova kell építkezni, meg azt is, hogyan! Ez az épület meg aztán végképp különleges volt, koronát akar mintázni, úgyhogy az alapja nagyjából háromszög alakú, szépen rápakolták egy dombocska tetejére, mellébiggyesztettek egy cuki kis kápolnát, körberakták gyönyörű kerttel, nekünk meg már csak az álmélkodás maradt :)
Hazafelé még beugrottunk Podebradyba, megnéztük a kisegítő iskolát, ahol dolgozom, és autóból a városközpontot.
Hétfő
Reggel kicsit tovább aludtunk, és miután a Pavelek (főnököm férje és fia) jól elfenekeltek minket (a csehek húsvétkor nem locsolkodnak, hanem piros tojás reményében fűzfavesszőkből fonott venyigével fenekelik a lányokat), újra nyakunkba vettük Csehországot, és újabb kastélyt hódítottunk meg, ezúttal Opocnoban. Kicsit elkeveredtünk útközben, de kiváló navigációs készségem végülis győzedelmeskedett, és sikeresen megérkeztünk. Ez is pofás kis épület volt egy kis falucskában, megint csak domb tetejére építve, és újra megpróbáltuk az idegenvezetést. Most sem volt sokkal több szerencsénk, de a cseh duma mellé legalább magyar szöveget tudtunk olvasni, nem angolt. Ez amolyan vadászkastély volt, a gyűjtemény nagy része afrikai és amerikai körutakról származott, több száz halott állat bámult minket a falakról, de azért mutatós volt. Az időnk szerencsére már sokkal jobb volt, így örömmel sétáltunk a napsütésben a parkban, egy édes kis zöld patak mellett.
Három a magyar igazság, úgyhogy a következő attrakció már városnézés volt, Hradec Kralovéba mentünk. Láttuk a főteret, nagy templomokat, megmásztuk a Fehér tornyot, bámultunk akrobatákat a parkban, elolvastuk a város történetét, megnéztük ahogy összefolyik a Labe és az Orlice, úgyhogy elégedetten térhettünk haza :)
Képeket nézegethettek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése