Újabb gyönyörű napra virradtunk, hova is mehettünk volna, mint a Tower-be! Láttuk a koronázási ékszereket (azt a pazarlást, egy korona árából egész Afrika egy éves ivóvíz-problémáját meg lehetne oldani, ezek meg csak egyszer hordják...), végigmentünk 2 idegenvezető túrán is, mindkettőt egy Yeoman Warder (így nevezik a Tower saját testőrgárdáját) vezette, annyira jó volt látni a lelkesedésüket, ezeknek tényleg ez az élete! Az első túra az egész várban vezetett minket körbe, a másik a legnagyobb tornyon, a White Tower-n. Rengeteg sztorit megtudtunk, az egyik kedvenc jelenetem az volt, ahogy második guide-unk magyarázta a csigalépcső jelentőségét a harcokban, majd nagy körülményeskedve bevezette, mit is fogunk látni az egyik eldugott kis helyiségben, amit fürdőszobának használnak, és tudja milyen nehéz a ma emberének elhinni, hogy valaha ilyenek voltak a wc-k, de ő az életére is megesküszik hogy ezt tényleg használták. Bementünk, hát mit látok? Egy pottyantós wc-t, amilyen mamáék udvarán is van!
Tower of London
Lilly egész hamar feladta és lelépett valahova, mi még Maryvel bóklásztunk a várfalon, majd elsétáltunk a St Paul's Cathedralhoz, és gyorsan megebédeltünk a parkban. Sajnos nem volt időnk bemenni szétnézni, ez is rákerül arra a listára, amit legközelebb feltétlenül be akarok pótolni :)
Ebéd a St Paul's Cathedral parkjábanAztán fagyizva átsétáltunk a Millenium Bridge-n:
Néhány éve építették föl, az eredeti mintájára, korabeli leírások és festmények alapján, és bár gőzöm sincs mennyire lett élethű, mindenesetre az eredmény lenyűgöző! Itt is sikerült elcsípnünk egy nagyon jó idegenvezetést, körbementünk a nézőtér minden pontján, kicsit bepillanthattunk a színfalak mögé, és ha nem lett volna elég az egyórás információdömping, még egy szuper kiállítás is várt ránk. Mindent megtudhattunk a korabeli színházról, amit csak akartunk, a színészek életét, a díszlet- és kosztümtervezést, a zenekart, az előadások menetét, sőt még 1-2 oldal Shakespeare szöveget is nyomtathattunk valami őskori szerkezeten!
Elrepült az idő, azon kaptuk magunkat hogy szépen kitessékeltek minket a kiállításról, de péntek lévén a majdnem szomszédban lévő Tate Modern este 10-ig nyitva volt, úgyhogy gondoltuk átmegyünk oda. Hát, ettől már nem voltam úgy elvarázsolva, továbbra is tartom magam ahhoz, hogy egyáltalán nem értem a modern művészetet, és néhány fekete paca egy hatalmas vásznon számomra talán életem végéig örök rejtély marad...
Elrepült az idő, azon kaptuk magunkat hogy szépen kitessékeltek minket a kiállításról, de péntek lévén a majdnem szomszédban lévő Tate Modern este 10-ig nyitva volt, úgyhogy gondoltuk átmegyünk oda. Hát, ettől már nem voltam úgy elvarázsolva, továbbra is tartom magam ahhoz, hogy egyáltalán nem értem a modern művészetet, és néhány fekete paca egy hatalmas vásznon számomra talán életem végéig örök rejtély marad...
Tate Modern GalleryKépzelhetitek, mire hazaértünk, már csak arra volt erőnk, hogy ágyba zuhanjunk, bár előtte még megegyeztünk Maryvel, hogy tuti visszajövünk előadást is nézni a Globe-ba, az időpontokat tekintve a Machbeth tűnik legvalószínűbbnek, szurkoljtaok hogy összejöjjön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése