2010. április 4., vasárnap

Castleton

A kozeljovoben csak ekezetmentes bejegyzesre szamitsatok, ugyanis egy pocsek het melto megkoronazasakent reggel a gepem ugy dontott, megkezdi teli almat, es szepen kikapcsolta magat, ugy fest hosszu idore...

Szoval a szunetem masodik hete. Brrr. Ami rossz csak tortenhetett, megtortent. Vegig esett az eso, lerobbant a busz a kirandulason, maskor meg rossz iranyba szalltam ra fol, elaludtam, megegettem a kezem, egz srac spontan megmutatta nekem a feneket a nyilt utcan, fenyes nappal (csak hogy meg tisztabban lathassam...), es vegul a laptopom is elromlott... Azt hiszem nincs mit csodalkozni rajta, ha ezek utan pesszimistan alltam neki a vasarnapnak, es ha mar mindenkepp ki akartam mozdulni, hat olyan helyet terveztem be, aminek az eso se art: Castletonba mentem.

Ez egy nem tul tavoli falucska, kabe 45 perc busszal Sheffieldbol. Eredetileg csak annyit tudtam rola, hogy van egy Peak Cliff Tavern nevu barlangja, ahol a vilaghires Blue John Stone nevu cuccot banyasszak. Hat gondoltam ebbol baj nem lehet, ha esik az eso legfeljebb ketszer is vegigmegyek es szepen hazabuszozok. Aztan ahogy odaertem, kiderult hogy Castleton sokkal tobbet tartogat am a szerencses turista szamara: van kastelya is, meg 4 (!) barlangja, a falu maga is csodaszep, kis patakkal, viragos hazakkal, es a kozelben minden tele van birkakkal es hatalmas hegycsucsokkal :)

Szoval eloszor is szetneztem a faluban, biztos ami biztos, amig jo ido van, mert bar utkozben eleredt az eso, verofenyes napsutesben erkeztem meg.

A falucska

Utana felmentem a leghiresebb barlanghoz, a Peak Cliff Cavernhez, az eloterben kivartam egy zaport, es vegulis kis csoporttal, lelkes idegenvezetovel fedeztem fel a hegy gyomrat. Utunk soran ki massal is talalkozhattunk volna, mint a Husveti Nyullal? :) Egy nyuszinak oltozott/sminkelt neni vart minket, es tojasvadaszatot rendezett kicsiknek-nagyoknak, harom kulonbozo finomsagot sikerult begyujtenem :) A barlang maga nem tul nagy, de tenyleg nagyon szep, tele van cseppko-szeru kepzodmenyekkel:

Ez a legnagyobb beloluk, nem tul jo a szog, de ott a hatterben egy birka feje log le a plafonrol

Es persze mind a mai napig folyik itt banyaszat, ilyesmikkel vannak tele a falak:

Blue John Stone

A nap hatralevo reszeben nagyon szep ido volt, felmereszkedtem hat a barlang bejarata folott indulo turistautra, es nehany perc mulva gyonyoru kep tarult elem:

Mam Tor

Meg hofoltok is latszodtak rajta, hirtelen otlettol vezerelve ugy dontottem, hogy megmaszom! Egesz sokan voltak rajtam kivul, es az utak szepen vannak jelezve, ugyhogy konnyeden odataltam, kevesbe konnyeden megmasztam, es kifejezetten nehezen maradtam font! Eszmeletlen szelt fujt, meg kellett kapaszkodni a csucskoben, hogy ne repuljunk le, volt aki nem is vallata hogy csinal rolam fotot, mert mi van ha a gepemmel a kezeben esik el... Vegulis kisse lentebb fogyasztottam el jol merdemelt csucs-csokimat, a kilatasban gyonyorkodve:

Castleton a Mam Tor tetejerol

Egesz kis hegylanc kezdodik am a Mam Tor tuloldalan, most meg csupa ho volt, de nem voltam epp turahoz oltozve, ugyhogy vegul kis bolyongas utan visszafele vettem az iranyt, azert tisztesseges kerulovel, egy gyonyoru volgyon keresztul:

Uton Castletonba

Vegulis kimerulten, de boldogan ertem haza, szepen osszecsomagoltam Londonra, es nyugovora tertem.

ui: a kepek illusztraciok, netrol loptam mindet, mert az egyetemi gepekre nem tolthetunk fel kepeket fenykepezorol, elobb-utobb picasa-n megjelennek majd az eredetiek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése