London, csapó 4

Tehát csütörtök reggel végleg elhagytam Sheffieldet, hogy még néhány napot Londonban tölthessek! A nap szinte végig utazással és az utazás kipihenésével telt, hogy pénteken újult erővel indulhassunk Windsorba! Na az ám a fantasztikus hely! Nem csodálom hogy a királynő szereti ott tölteni a hétvégéit!

A kedvencem a babaház volt, még valamikor az 1920-as években az egyik hercegnő kapta szülinapi ajándékba, egy kb. 3x3 m-es babakastély, működő elektromos- és vízhálózattal, tökéletesen kidolgozott részletekkel, állítólag a minikönyvecskékbe igazi minisztorikat is írtak!

Este színházjegyünk volt a Globe Theatre-be, a VIII. Henriket néztük, isteni helyünk volt, kivételesen ülőhelyünk :) Nagyon jó volt az előadás is, én különösen Katalint imádtam, és szerencsére kitaláltuk, hogy elvigyük a drámát magyarul, így anyuék végig tudták feliratozni maguknak a darabot.

Szombaton végre kicsit tovább aludtunk, aztán elindultunk hogy megnézzük a Szent Pál Katedrálist, de sajnos kiderült, hogy pont aznap valami egész napos eseménysorozat miatt zárva lesz, így inkább átmentünk a londoni bohémnegyedbe, Camden Townba! Ott van aztán csak az érdekes forgatag! Legközelebb tuti gazdagon megyek vissza, és mindent felvásárolok :)

Aztán a Regent csatorna mentén lesétáltunk a Regent's Parkba, a Queen Mary Rózsakertbe, csináltunk kb 100 fotót :), aztán indultunk vissza a katedrálisba Evensongra. Nagyon szép volt, a szertartás is, az épület is, ha lesz lehetőségem, azért turistaként is szívesen visszamennék még. Utána találkoztunk londoni barátommal, Jackkel, egy sör erejéig, majd anyuék még nekiindultak utolsó ajándékszerző körútjuknak, mi pedig a központ felé vettük az irányt. Végigsétáltunk az Oxford streeten, China Town, West End, Covent Garden, majd hazasétáltunk a St James' Parkon keresztül. Méltó befejezése egy gyönyörű félévnek :)

Utolsó fényképek itt.

Újra itthon

Igazi bejegyzés majd egyszer, addig is szórakozzatok:

Utcai bohócok a Covent Garden előtt

Utolsó napok

Lassan eljön az utolsó éjszakám Sheffieldben, holnap reggel tovább állunk Londonba, vasárnap haza. Londonban kissé kikerülünk majd a civilizációból, értsd nem lesz net, ha hazaértem majd egyszer csak újra jelentkezek és pótolok mindent!

Szóval az utolsó napok. A vasárnap istenien kezdődött :) Szó szerint is, templomba mentem, méghozzá jazz istentiszteletre, nagyon menő volt :)

Aztán haza, ebéd, tevés-vevés, majd átjött Maggie, természetesen Doctor Who-t nézni, és nagyokat nevetni, meg persze jajongani a leégésünk miatt :)

Este aztán megjöttek anyuék, hatalmas zivatar közepette, és ezzel megkezdődött turistává vedlésem. Hétfőn én még hivatalos voltam az utolsó utáni goodbye tea-re Stefhez, a kórus új elnökéhez, és még utoljára degeszre ettem magam finomabbnál finomabb angol sütikkel :) Közben anyuék bementek Sheffieldbe szétnézni, este pedig a kedvenc kocsmámba mentünk meccset nézni és sörkóstolást tartani :)

Kedden sajnos otthon kellett maradnom tanulni, anyuék meg elmentek a Chatsworth House-hoz, Mr Darcy-t vadászni :) Na jó, lehet, hogy ők tényleg a kert és a ház miatt mentek... Este hullák voltunk, úgyhogy végül nem mentünk sehova, Maggie átjött még elköszönni, és Túró Rudit enni, mert persze anyuék azt is hoztak, és végre megszereztem a pucér síelős videót, jeee!

Szerdán végre én csatlakoztam anyuékhoz, és a Ladybower Reservoir felé vettük az irányt, ragyogó napsütésben, tele energiával, és isteni napot töltöttünk együtt! Sikerült is körbejárnunk a tavat, pontosabban víztározót, fagyiztunk, lepirultunk és elfáradtunk. Az este már nem volt olyan szórakoztató sajnos, néhány óra alatt felszámoltuk és bőröndökbe pakoltuk a kinti életemet, kitakarítottunk, és nyugovóra tértünk.

Alig várom, hogy visszatérjek, addig is gyönyörködjetek az utolsó előtti angol fotósorozatban, itt.

A nagy kirándulás

Jelentem megint sikeresen leégtem :)

De kezdjük az elején: reggel felkerekedtünk Maggie-vel és Amy-vel, hogy meghódítsuk a Redmires Reservoirs fedőnevű víztározó-együttest, útba ejtve egy helyi művész, Martin Decent műtermét. A hétvégén ugyanis Open Studios fesztivál van, azaz a legtöbb sheffieldi és környékbeli művész megnyitja műtermét a nagyközönségnek, lehet őket faggatni, bámulni munka közben, vagy csak csodálni a már kész műveket. A választásunk azért is esett pont őrá, mert egyrészt útba esett, másrészt főképp a Peak District a témája, mi meg hát pont oda készültünk, gondoltuk jó lesz hangolódásnak :) Amúgy a műterem valami nagyon menő környéken van, már csak ezért is megérte volna nekiindulni! Sajnos éppen nem dolgozott, de jót beszélgettünk, és hát nem épp mellékesen a képei is szuperek, érdemes kalandozni a honlapján.

Szóba került hogy mi is épp a Peak District-be tartunk (végül már csak kettesben, Amy úgy döntött inkább hazasétál és befejezi a pakolást, azóta már úton is van Chicago felé...), teljesen fellelkesült, rajzolt nekünk térképet az ő kedvenc útvonaláról, meg mondta, nehogy megálljunk már a tavaknál, egy köpésre van Stanage, azt muszáj látni. Régóta terveztem már amúgy is, mert hogy ugyebár a házat ahol lakom arról nevezték el, úgyhogy módosítottuk e terveket, és miután megcsodáltuk a 3 víztározót (egész helyesek voltak, ráadásul útközben találkoztunk pillangóval, rengeteg kutyával, bocival, erdővel, és sok-sok napsütéssel), Stanage felé vettük az irányt.

Hát az valami lenyűgöző. Állítólag a legnépszerűbb sziklamászó hely Angliában, az egyik csávó szerint az egész világon :) Az angoloknak sose szabad hinni...

Mi ugyan sziklát nem másztunk, de legalább 100 fotót csináltunk csak a sziklákról, meg a malomkövekről, amik csak úgy elszórva hevertek szanaszét. Persze mi Maggie-vel tudjuk, hogy azok nem is igazi malomkövek, hanem réges-régen 2 óriás dámázott a közeli fennsíkon, de az egyikük csalt, és a másik dühében felborította a táblát, így a korongok szanaszét gurultak. Bizony.

Mivel már 4 óra felé járt az idő, és nekünk jegyünk volt egy 6-kor kezdődő koncertre, gondoltuk jobban járunk ha elcsípünk egy buszt, úgyhogy szépen elstoppoltunk a legközelebbi faluba, Hathersage-be, ahol buszra szálltunk, és 10 perc késéssel be is estünk a Sheffield Cathedralba, ahol 3 templomi kórus tartott együttes koncertet, nagyon szép volt, főleg amikor két 6 év körüli kissrác szólózott :)

Aztán gyorsan haza, vacsi, átöltözés, és irány vissza az egyetemre, az évadzáró Ceilidh Nightra! Nem sok kép készült, tekintve hogy az egész csapatunk minden egyes táncot végigtáncolt, nem tudom honnan szedtem ennyi energiát, de biztos hogy nem lesz gond az elalvással :)

Fényképek a szokott helyen. (Később még frissül, amint beszerzem Maggie képeit...)

Kiállítás, éneklés, napsütés!

Reggel kiderült a nagy igazság: két nyuszink is van! :)

A napomat az Enlgish Institute Storying Sheffield kiállításán kezdtem, ahol többek között Maggie és Amy projektjei is bemutatásra kerültek, az én kedvenceim az ősi hűtőmágnesek voltak :)
(az egyik gyűjteményben amúgy volt egy fotó az Aranycsapatról!)

Utána irány a Weston Park, Summer Fete a Lemon Fresh Society szervezésében
BBQ, tombola, játék, móka, kacagás, éééés:

Gospel Choir fellépés!!! :)

Visszatért a nyár :)

Nagggyon menőőő :)

Tegnap kaptam Emannuelle-től :)

Búcsúzások, kajálással :)

Goodbye tea
Stef, Liz, Emmanuelle, Adeline

Goodbye dinner
Sabine, Sonja, Anna, Pia