2018. október 5., péntek

Coober Pedy

Megérkeztünk tehát Coober Pedy-be, ami arról híres hogy a semmi közepén van, egekbe szökő átlaghőmérséklettel, ja és mellékesen a világ opálfővárosa. De ami minket ide vonzott az inkább a holdbéli táj és hogy az emberek a föld alatt laknak. De tényleg.

Ausztrália tele van fura helyekkel és furák a növények meg az állatok (kacsacsőrű emlős, ugyebár...), de emlékszem első idelátogatásom alkalmával, aminek lassan már 4 éve, Alison barátai meséltek erről a helyről, és én meg voltam győződve róla, hogy ugratnak. Ilyen hely nem létezhet. De mégis, és mi jól meg is néztük magunknak.

Közeledünk
Ne sétálj hátrafelé :)

Először is elfoglaltuk a szállásunkat a Dug Out B&B-ben, amit mint megtudtuk, a tulajék maguk vájtak ki az egyik dombból! Így néz ki kívülről:
És így belülről:
Vagyis a következő két éjszakánkat egy luxusbarlangban töltöttük!

Némi felfrissülés és uzsonna után nekivágtunk a városnézésnek. Egy kifejezetten bizarr hellyel kezdtük, ami a Crocodile Harry's Underground Nest névre hallgat, ugyanis
Egy volt krokodilvadász telepedett le Coober Pedy-ben 
és élte a nagybetűs életet :) 

Népszerűsége csak nőtt, miután egy Lonely Planet útikönyv a látványosságok közé sorolta a lakhelyét, a világ minden tájáról érkeztek vendégek és a kiállított bugyik és melltartók számából arra lehet következtetni, hogy Harry bizony nem sok éjszakát töltött egyedül... ;)
 Fűre lépni tilos :)
 A kaktuszok átvették az uralmat
Bárhova néz az ember, mindenhol akad látnivaló
 Bent sincs egy tenyérnyi szabad hely sem
Emlékek mindenütt :)

Maga a város elég kicsi és többnyire a föld alá épült, úgyhogy a városnézés nem tartott sokáig, de azért láttunk néhány érdekes dolgot:
 Ilyen egy hagyományos bányászjárgány
 Fa csak elvétve akad, az is inkább vasból van
 És itt tükröződik Andy szemüvegén
 Please drive safe
 Földalatti templom
És a kötelező fotó :)
Utolsó állomásunk a temető volt
Tele érdekes síremlékekkel, mint például egy söröshordó vagy homokozó, 
megtaláltuk Crocodile Harry végső nyughelyét is és meglepően sok Farkast és Szabót
Nyúlnak az árnyékok

Másnap lazára vettük a délelőttöt, voltunk földalatti könyvesboltban, megnéztünk egy-két opálboltot/ ékszerészt és
egy bájos kis kávézót
Ebéd után a szállás előtt vártuk hogy a túravezető összeszedjen minket - 
úgy fest itt a régi rozsdás autók a legnépszerűbb kertitörpék :) 
a képen amúgy ott a szomszéd is, az a pukli a háttérben
Délutánra a Noble Tours idegenvezetésére neveztünk be - Aaron laza, vicces, 
de informatív stílusa főnyeremény volt, minden percét imádtuk!
Mindenről lelkesen magyarázott, még a saját tenyérnyi füvét is elhozta az útra - 
ez kell ugyanis ha az ember Coober Pedy-ben golfozni szeretne :)
Első állomás, az Umoona opálbánya
Így fest belülről - a vájatok részben géppel, részben robbantással, 
részben még mindig kézzel készülnek
Ezt keresik
Így néz ki megcsiszolva
Nekem bejött a bánya teteje is
Újabb templom, ezúttal szerb és ortodox
Ötletesen használták a hengerformájú gépeket a boltívekhez
 Impresszív belső méret
Az egyik leghíresebb látogatható földbe vájt otthon, Faye's Underground Home kertje - 
itt tényleg csak a kaktusz él meg...
Utalás az abo kultúrára - kifejezetten sok őslakos él ezen a környéken

Ami például azon is érezhető, hogy segélynapon nem ajánlatos a városba menni és csak fényképes igazolvánnyal lehet alkoholt venni, azt is csak limitált mennyiségben... Szomorú.

No de vissza erre a nem semmi teljesítményre: 3 nő az 1960-as években a saját hat kezével vájta ezt az otthont!
Még bárt kialakítani is maradt energiájuk :)
Ezt is ott találtam, egy kis összefoglaló mennyi filmben játszotta ez a 
környék a Sivatag, a Hold vagy éppen a Mars szerepét :)
Moon Plain
Néhol vörös, néhol fekete
A legmagasabb pont :)
A híres dingó kerítés
 5600 kilométerével a világ leghosszabb kerítése
A birkákat védi a dingóktól

És ezzel megérkeztünk a délután csúcspontjára, a Breakaways hegységbe:
Az őslakosok történetei szerint a két formáció valójában két kutya,
 a fehér emberek csak Só és Borsként emlegetik :)
Gyönyörű kilátás
Lélegzetállító színek

Végezetül tettünk egy kis kitérőt a bányákba, ahol Aaron a saját kis reménységét is megmutatta.
Kisbuszunk méretaránynak
Naplemente a semmi fölött
A túra utolsó képe, itt már csak Andy&én voltunk a fedélzeten - köszönjük, Aaron!
Az estét csillagbámulással és borozással töltöttük ideiglenes lakótársaink, 
egy kedves melbourne-i házaspár társaságában a tábortűz mellett
Utolsó napfelkelténk Coober Pedy-ben - röpke 8 órával később pedig már otthon is voltunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése