Gyöngyszemek 2

Tegnap visszakaptuk az első adag beadandót Stochastic Finance-ből, és az amúgy állandóan békés és kedélyes Dave hihetetlenül felhúzta magát, a kedvencem ez volt: "Aki p-t írt q helyett, le kéne lőni!!! Sajnos úgy látom nincsenek itt, de mindenképp mondják meg nekik!"

Ma reggel pedig végre megint rávettem magam, és bejöttem a hajnali 9-es gráfelmélet órámra, nem is hiába, hosszas bizonyítás-fejtegetés után a prof az alábbi elmés kijelentést produkálta: "Tudják követni a gondolatmenetet? Ha nem, mondhatom hangosabban is." :)

Seven Inch Lotus

És végre utolértem magam a blogolással! Na jó nem egészen, a londoni részek kissé kiegészítésre szorulnak még, de a lényeg hogy végre a máról írok: ma ugyanis zenéltem. Nem is akármit, vannak itt most mindenféle úgynevezett Curious Event-ek, és ma délután workshopot tartottak a Beiguan-ról, ami valami tajvani zenefajta, temetéseken és az istenek születésnapjan szokták játszani.

Mi a Seven Inch Lotus-t tanultuk meg többé kevésbé, ezt inkább csak örömteli napokon játszák :) Rengeteg fura szerkentyűn gerjesztettük a hangot, a kedvencem a gong volt :)


A legnehezebb egy fújós micsodácska volt, hát ezzel meggyűlt a bajunk, olyan trükkjei vannak például, hogy oktávváltáshoz egész egyszerűen dupla erővel kell fújni.

Nem mintha amúgy nem köpnéd ki a tüdődet, ugyanis minden zeneszerszám kültéri zajkeltéshez van kitalálva, úgyhogy rém hangos, persze csak ha kellően fújod, azalatt viszont nem ad hangot. Na mármost mi egy kis teremben voltunk vagy tucatnyian:

Szegény szomszédok :) Összességében nagyon jól szórakoztunk, ha lesz videó belinkelem, felér 3 Saridon-reklámmal :)

Vasárnap Tescoba mentem

És hogy ez miért érdekes? Mert felfedeztem egy új útvonalat, a Botanical Gardenen keresztül! :)

London - szombat

Szombaton már csak fél napunk volt, és bár megint nagyon szép volt az idő, végül úgy döntöttem az egész délelőttöt az Aquariumban töltöm, nagyon belelkesültem a Deep Sea-től :)

És jól döntöttem! Isteni jól szórakoztam, volt ott mindenféle hal-rák-csiga-tengeri herkentyű, színesek, bájosak, félelmetesek, gusztustalanok, lehetett tengeri csillagot, cápatojást és ráját simogatni, boldogabb voltam mint a legtöbb kisgyerek :)

A kedvenceim persze a cápák voltak, meg etetést is láttam! Sztárolják is őket rendesen, mindenféle kiállítás van róluk, filmet lehet nézni, van cápaösvény, külön előadás a cápamedencénél. És rengeteg szögből meg lehet ám őket nézni, nagyon jól meg van csinálva az épület!

Egész napra szól a belépő, úgyhogy ebédelni kimentem a napsütésre, a London Eye lábánál van épp a múzeum, elsétáltam a Parlament fele is, most még szebb volt mint eddig!

Újabb kör cápabámulás után szomorúan búcsút vettem tőlük, visszabattyogtam a Walrusba, felvettem a csomagokat, osszeszedtem a csajokat, és irány a Victoria. A másik csapat persze lekéste a buszt, de mi időben-épségben hazaértünk, és végre a sajat ágyunkban aludtunk el.

London - péntek

Újabb gyönyörű napra virradtunk, hova is mehettünk volna, mint a Tower-be! Láttuk a koronázási ékszereket (azt a pazarlást, egy korona árából egész Afrika egy éves ivóvíz-problémáját meg lehetne oldani, ezek meg csak egyszer hordják...), végigmentünk 2 idegenvezető túrán is, mindkettőt egy Yeoman Warder (így nevezik a Tower saját testőrgárdáját) vezette, annyira jó volt látni a lelkesedésüket, ezeknek tényleg ez az élete! Az első túra az egész várban vezetett minket körbe, a másik a legnagyobb tornyon, a White Tower-n. Rengeteg sztorit megtudtunk, az egyik kedvenc jelenetem az volt, ahogy második guide-unk magyarázta a csigalépcső jelentőségét a harcokban, majd nagy körülményeskedve bevezette, mit is fogunk látni az egyik eldugott kis helyiségben, amit fürdőszobának használnak, és tudja milyen nehéz a ma emberének elhinni, hogy valaha ilyenek voltak a wc-k, de ő az életére is megesküszik hogy ezt tényleg használták. Bementünk, hát mit látok? Egy pottyantós wc-t, amilyen mamáék udvarán is van!

Tower of London

Lilly egész hamar feladta és lelépett valahova, mi még Maryvel bóklásztunk a várfalon, majd elsétáltunk a St Paul's Cathedralhoz, és gyorsan megebédeltünk a parkban. Sajnos nem volt időnk bemenni szétnézni, ez is rákerül arra a listára, amit legközelebb feltétlenül be akarok pótolni :)

Ebéd a St Paul's Cathedral parkjában

Aztán fagyizva átsétáltunk a Millenium Bridge-n:

És már meg is érkeztünk a Globe Theatre-höz!

Néhány éve építették föl, az eredeti mintájára, korabeli leírások és festmények alapján, és bár gőzöm sincs mennyire lett élethű, mindenesetre az eredmény lenyűgöző! Itt is sikerült elcsípnünk egy nagyon jó idegenvezetést, körbementünk a nézőtér minden pontján, kicsit bepillanthattunk a színfalak mögé, és ha nem lett volna elég az egyórás információdömping, még egy szuper kiállítás is várt ránk. Mindent megtudhattunk a korabeli színházról, amit csak akartunk, a színészek életét, a díszlet- és kosztümtervezést, a zenekart, az előadások menetét, sőt még 1-2 oldal Shakespeare szöveget is nyomtathattunk valami őskori szerkezeten!

Elrepült az idő, azon kaptuk magunkat hogy szépen kitessékeltek minket a kiállításról, de péntek lévén a majdnem szomszédban lévő Tate Modern este 10-ig nyitva volt, úgyhogy gondoltuk átmegyünk oda. Hát, ettől már nem voltam úgy elvarázsolva, továbbra is tartom magam ahhoz, hogy egyáltalán nem értem a modern művészetet, és néhány fekete paca egy hatalmas vásznon számomra talán életem végéig örök rejtély marad...

Tate Modern Gallery

Képzelhetitek, mire hazaértünk, már csak arra volt erőnk, hogy ágyba zuhanjunk, bár előtte még megegyeztünk Maryvel, hogy tuti visszajövünk előadást is nézni a Globe-ba, az időpontokat tekintve a Machbeth tűnik legvalószínűbbnek, szurkoljtaok hogy összejöjjön!

London - csütörtök

Csütörtökre eléggé rossz időt mondtak, meg hát nem is voltam topon, úgyhogy könnyed programnak beterveztem a Science Museumot! Órákat bóklásztam, először Lillyvel, aztán Maryvel, volt itt minden, mi szem-szájnak, matematikusnak ingere, tóruszok, Klein-kancsók, Mőbius-szalagok, mechanikus pde-megoldó szerkezetek (sajnos nem sikerült megértenem hogy műödnek, pedig tuti elloptam volna :) ). Azért földi halandóknak való szórakozás is volt bőven, orvostudomány, idő, űrutazás, a 20. század legnagyobb felfedezései, járművek, különösképpen:

mini-sorozat!!! (a háttérben a falon, szépen egymás fölött)

Mikor már nagyon kinyúltam, beültem az imax moziba, a Deep Sea című természetfilmet nézni, Kate Winslet és Johnny Depp hangjával ékesítve :)

Mikor délután végülis kiszabadultam, megint nagyon tiszta idő fogadott, elkezdtem hát csak úgy barangolni a környéken, belefutottam a Természettudományi Múzeumba, meg valami nagyon gazdag kis negyedbe, tele elegáns utcákkal, nagykövetségekkel. Végülis a Hyde parknál lyukadtam ki újfent, ezúttal az Albert Memorialnál:

Ezt meg Victoria építtette annak idején elhunyt férje és igaz szerelme, Albert emlékére, hát elnézve a díszítést, tényleg nagy lehetett a szerelem... :)

Már kicsit célirányosabban bolyongtam tovább, és hogy hogy nem, belefutottam a Harrods-ba, a világhírű bevásárlóközpontba! Állítólag régebben hetente egyszer lezárták az egészet, hogy Erzsébet kedvére vásárolgathasson, de mióta Diana meghalt, be sem tette a lábát. A tulajdonos ugyanis nem más, mint Diana szeretőjének, Dodi Al Fayednek az apja! Mindegy is, legalább senki nem zavart meg békés vásárolgatásomban, és sikerült beszereznem egy új táskát :)

Este Mary színházban volt, Lilly valami szervezett kocsmatúrán a többiekkel, lebattyogtam hát a Walrus Social, a hostelhez tartozó kocsma nemhivatalos előmegnyitójára, ugyanis egy-két hétre bezárták felújítás miatt, az új terveket nem más készítette, mint valami kis kínai csávó (ott is volt a megnyitón, még nálam is kisebb!), aki Vivienne Westwood csapatában dolgozik! Jól is nézett ki a hely, vagány mégis otthonos, jó meleg színekkel, autóüléssel, óriáskönyv-asztallal, egy sor moziszékkel és egy falra ragasztott félbevágott székkel :) Persze az este legjobb része az ingyenpia volt, ami minden hostellakosnak járt :) Meg hát a beszélgetes a tulajjal, Daviddel, és szobatársaimmal, Mayaval és Barbaraval.

London - szerda

Szerda reggel városnézésre indultam, van egy társaság, akik több európai fővárosban is ingyenes sétákat szerveznek, Maryék még Dublinból ismerik őket, de ők már voltak hétfőn, úgyhogy a többiekkel volt találkám a Hyde parki kiindulópontnál. Ők persze majdnem lekésték, de így is találkoztam ismerőssel, kiderült hogy az egyik lakótársam is épp Londonban van egy barátjával, egy harmadik hostelben. Aztán beestek a többiek is.

Nagyon jo kis túra volt, csak végig szemerkélt az eső... A Buckingham palotánál kezdtünk, ahol megtudtuk, hogy egyszer részeg német turisták az éjszaka közepén azt hittek ez a Hyde park, bemásztak hát a kerítésen és ott táboroztak le a kertben, reggel meg néztek mikor kidobták őket :) Egy ír srác egyszer meg szintén jó részegen elhatározta, hogy ő márpedig betör, és annyiszor próbálkozott, és emiatt annyit riasztott a riasztó, hogy a biztonságiak azt hitték, elromlott, ezért kikapcsolták :) Úgyhogy a srác szépen bement. De mivel nem volt cigije, gondolta megkeresi a kiralynőt és kér tőle. (nem mintha Őfelsége dohányozna...) Szóval elindult, útközben megtalálta a borospincét is, meg is vámolta, végül el is jutott Erzsébet hálószobájába, ahol az őr épp nem teljesített szolgálatot, mert annyira unatkozott gondolta inkább elmegy kutyát sétáltatni :) Szóval ír hősünk bejutott a királynőhöz, aki hát hiába nyomogatta a vészjelzőt, az nem működött. Szépen leterelte a csávót, felhívta a zsarukat, hogy hát ő a királyné és egy részeg ír ül az ágyán :) Azért több mint fél órába telt, mire a rendőrség meggyőzte a biztonságiakat, hogy tényleg kaptak riasztást, addig a királynő kedélyesen dumcsizott a sráccal, akit végül a bor ellopásáért tudtak csak letartóztatni :)

Láttuk ám a hercegek házát is, de sajnos épp nem volt otthon egyikük sem... Utána az előkelő negyed következett, az egyik boltban pl. lehet kávét és luxusjachtot venni :) Láttunk egy igazi angol klubot is, akkora tradíciókkal, hogy egyszer Margaret Thatchernek írásban kellett nyilatkoznia arról, hogy márpedig ő férfi, hogy beengedjek :) A várólista amúgy röpke 60 év!


A sétánk végül a Westminter Apátság-Big Ben-Parlament közben ért véget. Van ott amúgy egy kis park, ahova meg 2003-ban valami nagy tüntetés miatt csomóan kisátraztak, és olyan jól érezték magukat, hogy azóta is ott vannak :) Vagy legalábbis folyamatosan sátraznak és tüntetnek ott, ha jól emlékszem most a tesco ellen...

Nagyon elfáradtam és már amúgy is bujkált bennem valami, eléggé lerobbantam deéutánra, úgyhogy úgy döntöttem inkább otthon maradok a szálláson, a Walrus Waterlooban. (Hogy lehet amúgy ilyen nevet adni egy hostel-kocsmának, hogy Waterloo Rozmár?!)