Gyönyörűség

Elaludtam... És jutalomból végre megcsodálhattam, milyen ha a reggeli (na jó, délelőtti) nap besüt (beözönlik!) az ablakomon:

Sweet Home, Eötvös Coli! :)

Nijinski and the Ballets Russes

A fenti előadásra látogattunk el ma este, hát csoda hogy balettet vártunk? Na hát szépen pofára estünk :) Mint kiderült, a fenti cím egy négykezes zongoraestet takar, a híres balett-táncos, Nijinski emlékére, és szépen eljátszották leghíresebb szerepeinek a zenéjét. De hogy kárpótoljanak minket, kaptunk egy kivonatot, hogy tulajdonképpen mit látnánk, ha a balettet néznénk. Hát nem édes? Utólag azonban nagyon is örültünk neki, mert a zene annyira ütős volt, hogy kár lett volna a figyelmünk töredékét is a táncosoknak szentelni. Asszem ez az új "angol-énem" szereti a komolyzenét :)
(mj. matekosoknak: a második balett Stravinskytől a Petrushka volt, Halász szelleme még itt is kísért...)

A Firth Court díszterme (itt volt a norvég est is, igazán impozáns helyszín koncerteknek, eszembe is jutottak a híres Matematikus Hangversenyek, olyan rossz hogy idén kihagyom...)

Benjamin Frith és takarásban Peter Hill (vagy fordítva...)

Hazafelé menet még gyorsan beugrottunk a Fox and Duckba, ahol épp egy erasmusosokból álló zenekar húzta a talpalávalót! Vagyis inkább félig háttérzenét játszottak, mindenesetre nagyon ügyesek voltak, lehetett számot is kérni, táncikálni is, inni is :) Sajnos fél 12-kor bezárt a pub, de addigra azért sikerült egy-két képet is elkattintanom, csak nektek :)

Flight of the Convicts

Buli vaaan! :)

International Women's Day

Először is köszönöm mindenkinek a köszöntést! :)

Meg is ünnepeltem szépen a nőnapot: ebédelni kivételesen nem az International Food Courtba mentünk, hanem a Fusion nevű éttermébe az egyetemnek, ahol is ingyen triplacsokis muffin járt a forrócsokihoz... Asszem rájöttetek mit ebédeltem ma :)

Az óráim után meg elmentem vásárolni, sikerült is végre hajfestéket vennem, borzasztó hogy mennyire nem tartanak vörös festéket sehol sem, bár ha jobban belegondolok, tényleg nem nagyon látni errefelé vörös nőket... Na mindegy, vettem még szemeteszacsit is, mert hát felállítottunk egy újabb rendszert (kivédeni a takarítónőnk alattomos támadásait), mely szerint március 16-ig én felelek a konyháért. Le is kéne vinnem a szemetet, de inkább reggelre halasztom, mert lusta vagyok :) Meglepően korán zárnak amúgy itt a boltok, úgyhogy még vagy egy órát csak úgy bandukoltam a városban, íme néhány fénykép, csak úgy, időrend és tematika nélkül:

Megtaláltam a porszívó-kölcsönzőt! :)

Újabb tavasz-bizonyíték

Stíluskavalkád

Este a nőnap tiszteletére az egyetem nőegylete különleges előadással rukkolt elő: a Vagina Monológokkal! Lélegzetelállító volt, maga a darab is nagyon jó volt, és néhány csajszi, komolyan mondom profikat megszégyenítő hitelességgel játszott! Néha potyogtak a könnyeink, néha összeszorult a szívünk, volt katarzis, tanulság, minden ami kell! (a "jelmezeiket" különösen imádtam, tökéletesen passzolt minden egyes karakterhez). A vége nagyon sokkoló volt, az egyik utolsó monológ egy megerőszakolt lányról szólt, aztán levetítettek egy rövidfilmet a kongói erőszakellenes női mozgalmakról, majd egy 17 éves lány tanácsait tolmácsolták, hogy élj túl egy kétéves fogvatartást, ahol minden nap megerőszakolnak, és a végén hogy tanuld meg szeretni az így fogant gyermeket. Mikor vége lett, percekig néma csönd volt, aztán tapsvihar, még most is borsózik a hátam ahogy visszagondolok... A bevételt a kongói mozgalom javára ajánlják föl, ahogy elnéztem az embereket, sikerült megtalálniuk a legjobb utat a pénztárcák kinyitásához!

Pillanatkép az előadásról

Röviden a vasárnapról

Ahogy beharangoztam, először is elmentem indiai táncórára. Az ujjaimnak izomláza van, de amúgy nem volt túl izgi, asszem túl sok alapot kell megtanulni egyáltalán ahhoz is hogy megállj, úgyhogy még zene se volt, csak ujj-bizgerálás...

El is kellett jönnöm picit hamarabb, hogy tuti odaérjek időben a kóruspróbára, ami még a szokásosnál is jobb volt! Legalább 4 dalt átvettünk kutyafuttában, hármat majdnem mindenki ismert, azért haladtunk gyorsan, a negyedik meg találjátok ki mi volt! A Siyahamba! (Bocs minden nem Colichorus tagtól...) Befizettem a bristoli utat is, most már tuti ott leszek a turnén, március 20-23, ha minden igaz ez idő alatt 3 koncertet is adunk majd, 3 különböző templomban, nagyon izgatott vagyok, csak még jó sok szöveget meg kell addig tanulnom, mert hát tapsolás és táncolás közben nehézkes lenne tartani a kottát...

Este beültünk egy sörre páran a közeli kocsmába, a Fox and Duckba, és bájosan elcseveréztünk kommunizmusról, meg mindenféle diktatúrákról, szegény kis ausztrál Maggie alig tudta összeszedni az állát, úgy leesett neki :) Amúgy kellemes kis este volt, és nagyon finom cidert ittunk :)

Alex, Atilla (nem helyesírási hiba!) és Maggie

Alex és én

Szombat

Esős reggelre ébredtem, úgyhogy mi mást is tehettem volna, mint hogy elmentem mexikói néptánc órára! Holnap tradicionális indiai táncokat fogok tanulni, kedden orosz balettet nézek, mire hazamegyek, igazi kiművelt világpolgár leszek :) Szóval a táncórám. Közel két órán keresztül ugráltunk, valami őrült ritmusra, az utolsó fél órában hatalmas szoknyában, majd' leszakad a kezem. Készültek képek is ám a próbán, amíg megszerzem őket, érjétek be ezzel:

A kép illusztráció (értsd: a netről loptam :) )

Farkaséhesen értem haza, egyből neki is álltam nagy lelkesen sütni-főzni, pontosabban beraktam a sütőbe a sült krumplit és a halrudacskákat, és pucoltam narancsot :)

Az ünnepi lakoma

Crazy English People

Már régóta meg akarom osztani veletek ezt a felfedezésemet, de elég nehéz úgy lefényképezni a csapot egy tömött öltözőben, hogy ne nézzenek hülyének, úgyhogy ki kellett várnom az alkalmas pillanatot :)

Szóval: komolyan mondom, ezek az angolok nem normálisak. Nem elég nekik, hogy rossz oldalon közlekednek, valami fura hagyománytiszteletből jobban szeretik, ha a hideg és meleg víz nem keveredik, úgyhogy még a legelegánsabb mosdókban is külön csap van nekik, ráadásul a meleg fölé néha odabiggyesztenek még egy "Vigyázz, iszonyú forró!" feliratot is, és bár az illusztráción látható dugó, ez a valóságban nagyon ritkán fordul elő.

Na ezt még meg is emészteném valahogy, de amit a kondi öltözőjében tapasztaltam, amellett nem mehetek el szó nélkül. Hihetetlenül megörültem, mikor megláttam a csapokat, végre egy normális megoldás, de aztán ki is próbáltam. És az öröm tovaszállt.

A bal oldali képen láthatjátok, hogy jön a hideg, a jobb oldalin meg, hogy jön a meleg víz. Szegénykéim lelke csak azért se nyugodott bele, hogy ezek összeérjenek, és csak megoldották, hogy finom langyos víz helyett egyszerre fagyjál meg és szerezzél égési sérüléseket...

ui.: aki ezek után nagyon aggódna értem, ne tegye, megnyugtatásul közlöm, hogy a csap a fürdőszobámban abszolút normális, bár szent meggyőződésem, hogy csak azért, mert az egész épületet erasmusosoknak szánták :)

u-ui.: amúgy nem csak a csapoktól vagyok odáig, kezd elburjánzani bennem valami mosdó-mánia, jártam már vagy 4 egyetemi épületben, néhány koliban, a kondiban, és még nem láttam két egyforma fürdőszobát! Pedig akik ismerik pisilési gyakoriságomat, tudhatják, hogy ez bizony nem kevés mosdót jelent! :) Erősen gondolkodom rajta, hogy fotósorozatot készítek róla, de ettől azért egy hajszál még elválaszt :)