Hahndorf Revisited

Alisonnal már jártam itt egy másnapos szombat délután, most Andy-vel jöttünk felfedezni a környéket amíg Hunter iskolában van.

Először az Adelaide Hills második legmagasabb csúcsát, 

a Mt Barker Summit-et másztuk meg, ilyen kilátással

Közben a levegőt vaddisznó-szerű röfögések töltötték meg, lefelé jövet megtaláltuk a forrást: két hím koala veszekedett vagy egy számunkra nem látható nőstényen, vagy területen, vagy egyszerűen csak tavaszi hormontúltengésből - abban a pillanatban azonban, hogy elővettem a gépem, fegyverszünetet kötöttek és illedelmesen belenéztek a lencsébe :)

 Megálltunk a híres eperfarmnál is

Ahol ma már nem csak szeddmagad-akciók vannak,
de a legfinomabb lekvárok, mártások és szószok is itt készülnek

Ez már Hahndorf, ahol Andy egyik névrokona és gyerekkori cimborája,
Danny Matthews az apukájával német pékséget és kávézót üzemeltet -
kissé túlzásba vitt dekorálással, de isteni finom fekete kenyérrel

 Napi bölcsesség

Napi bájos

 És a Hahndorf Inn híres Mitre and Litre kombinációja: egy méter hotdog egy liter sörrel

Ketten együtt majdnem befejeztük, csak egy kis kenyér
és káposzta maradt, és kétnapi teltségérzés :)

Dél-Ausztrália talán leghíresebb festője Hans Heysen (a nevéből gondolom egyértelmű a német eredet) és szintén festő lánya, Nora, a közeli The Cedars névre hallgató házban és hozzá tartozó műteremben éltek és alkottak, nagy családjukkal és rengeteg híres látogatójukkal. Bár a hotdog kifejezetten lelassított minket, azért egy kis kultúra még csak belefért, ellátogattunk hát ide.

Festői környezet

A házban sajnos nem lehetett fotózni, de legalább bejutottunk :)
Pont két hivatalos idegenvezetés között érkeztünk ugyanis,
de az önkéntesek unatkoztak, így privát túrát kaptunk!

Ahogy mi láttuk, kívülről

A virágcsendéletek nagy részét az udvarban található növényekből állították össze

Nemrég volt is valami virágkötő-találkozó a házban, ahol is újraalkották a festményeket és odarakták a kompozíciókat a művek mellé - kizárólag a kertből dolgoztak, és ennyi évtizeddel a festő halála után is teljesítették a kihívást! Hans Heysen amúgy 1968-ban halt meg, és noha több gyermeke is örökölte a birtokot, majd azok gyermekei, a területet nem szabdalták fel, inkább megőrizték eredeti formájában és méretében, nagyobb viták nélkül, bár ma már egy alapítvány létrehozásán gondolkodnak.

A szerintem legmegkapóbb festmények fákat és erdőket ábrázolnak, ahol is Heysen európai származása és festőiskolái ellenére csodaszépen kapja el az ausztrál színeket és napfényt, ettől is lett annyira híres és egyedülálló. Amit viszont nem tudtam, hogy ezen művek java része is a saját kis birtokán készült, és a megörökített fák közül sok bizony még ma is áll!

Az egyik óriás alulnézetből

Festmény (The Lone Gum, 1912) vs Valóság (2015)

A fák között, egy kis dombon bújik meg a műterem

Fotózni itt sem lehetett, de tele volt a hely csudaszép festményekkel!

Kifelé menet bekukkantottunk a garázsba is, ahol a család saját gyártású lakókocsija áll, 

amivel napokig járták a Flinders Ranges-t, ha kivételesen külső motivációra vágytak :)

A kirándulás után megígértettem Andy-vel, hogy elvisz engem is egy eukaliptuszerdő-kereső és -bámuló hosszúhétvégére a nemzeti parkba, aztán hazamentünk és átadtuk magunkat az emésztésnek.

Ps. Péntek 13 lévén megvettük az első lottószelvényünket is, a nyerés és a vízumszerzés egyelőre azonos valószínűségűnek látszik, úgyhogy szurkoljatok! :)