2014. április 27., vasárnap

Egy hét a zene jegyében

Auferstehungsgottesdienst

A húsvéti ünnepeket végül Németországban töltöttem, részben pihenéssel, részben munkával (noha itt Nagypéntek is ünnep, vagy éppen pont ezért, a grófnál egymást érték a kertipartik, ami persze engem is elég teendővel látott el), részben pedig énekléssel és ünnepléssel. Vasárnap hajnali 3-kor keltem, és fél óra múlva már tekertem is Bischofsheim felé a kihalt utakon, hogy az evangélikus templomban a gospelkórussal emeljük a Feltámadás-istentisztelet fényét. Ez az IT az egyik legszebb az evangélikus liturgiában, reggel 5-kor kezdődik, még teljes sötétben meditál, imádkozik, énekel a gyülekezet a fény eljöveteléért. 
Az pedig meg is jelenik, napfelkelte és mécsesek formájában, beragyogva a templomot.
 Most vasárnap még keresztelés is volt, meg persze úrvacsora, tömött templom és felemelő dallamok. Az isteni finom közös reggeli lakomáról nem is beszélve :)

Rhythm is my life

A szerdai csodaszép balettélményemről már beszámoltam, viszont nem csak a kubai táncosok vártak rám aznap Frankfurtban! A gospelkórust kísérő banda dobosa, Antonius dobtanárként dolgozik, és ha már a tavaszi szünetre való tekintettel tanítványok nélkül maradt, bemerészkedhettem a próbaterembe, és két órán keresztül randalírozhattam kedvemre :) A végére sikerült mindkét kezemet és lábamat összehangolni, és legalább egy percen keresztül tényleg azt játszani, amit akartam! Fotók sajnos nem készültek, mert hát tele volt a kezem dobverőkkel, de van egy olyan érzésem, hogy nem ez volt az utolsó dobórám életemben :)

ps. meséltem a grófomnak is, hogy megyek dobolni, teljesen belelkesedett, és videókat mutogatott a (szerinte) világ legjobb dobosáról, Ginger Bakerről, (pl. ezt) aki többek között a Creamben is játszott. Egyik este igazi házikoncert volt az emeleten, a gróf maxhangerőn hallgatta egy régi lemezét :)

Voices of Harmony

Szombaton újabb szuper próbán voltam a projektkórusunkkal, ami kivételesen tényleg klasszul ment, többek között mert szorgosan gyakoroltam egész héten (és most nem csak a munka közbeni állandó éneklésről beszélek, de a kitűzött darabokat is végigvettem), és szépen vezettem az alt szólamot :)

The Queen Kings

Szeptemberben már meséltem erről a Queen tribute együttesről, ami akkor annyira elragadott, hogy természetesen most is ott volt a helyem. Megint csak a Südbahnhofban léptek fel, vasárnap délben, és bár most sokkal nagyobb tömeg volt, az emberek jelentős része továbbra is ült és békésen eszegetett… Furák a németek. Már szerdán, az Operában is megállapítottam, micsoda egy népség az, aki felállva éljenzéssel kiharcolja a ráadást, majd a vérpezsdítő latin ritmusok ellenére simán visszaül a helyére… Most azért sikerült meglepniük, ilyen kitartó visszahívást évek óta nem pipáltam! Meg is kaptuk érte a jutalmunkat, ráadásnak a Show must go on, a We will rock you és a We are the champions mentek!!!

Sing & Shout

Kissé kifáradva a négyórás tombolástól hazasiettem, ebédeltem és szusszantam egyet, és már nyeregbe is pattantam, hogy Fechenheimban egy gospelkoncerten bulizzak tovább. A saját kórusunkból is vagy tucatnyian eljöttek, amolyan fieldtrip/teambuilding célzattal, és hát nem bánták meg.
A kórus maga sem volt rossz, de a kórusvezető volt az igazi deal, már tervezgetjük is hogy valahogy magunkhoz csábítjuk :) 
Miután kiénekeltük és kitapsoltuk magunkat, egy Majna-parti kis étterembe vonultunk vacsorázni, beszélgetni és hát az est vége felé még egyszer dalra fakadni :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése