Pénteken az egyik portugál asszisztens, Hugo Comenius nyílt napot szervezett az iskolájában, Saldusban. Lúcia és Mümün már csütörtök este megérkeztek, én az esti angol órák miatt csak péntek reggel csatlakoztam. Igazi luxus nap volt, alighogy beértünk a suliba,
finom reggeli és kávé fogadott, közben pedig egy kilencedikes csoport egy kedves színdarabbal szórakoztatott minket :)
A diákok (és amúgy a tanári kar is) sokkal aktívabbnak tűnik ebben az iskolában, Hugo nagyon népszerű, és a diákok versengtek, hogy ki vezethet minket körbe, végül a megtiszteltetés Madarának és Madars-nak jutott :) Az iskolaépület mindannyiunkat lenyűgözött, színes, tágas, modern, és gyönyörűen van dekorálva, melynek egy részét a végzős diákok készítik.
A Végzősők Falának egy pici szelete
Miután újabb két fiatal prezentáció keretében mutatta be nekünk az iskola történetét és hagyományait, a kilencedikesek számára szervezett nyílt napra ültünk be (Lettországban az általános iskola 9 évfolyamos, ezután választanak gimnáziumot). Meghallgattuk az igazgatót, a tizedikesek műsorát, az iskola zenekarát és Hugo és Lúcia előadását Portugáliáról.
Leteszteltük a menzát is, az eddigi legjobb amihez szerencsém volt :)
Szusszanás után kezdődött is a Portugál Óra, állomásokkal, feladatokkal,
(én két rajzolós állomásnál segítettem, és nagyon élveztem!), rövid nyelvórával és Portugal Quiz-zel (utóbbi kettő egy az egyben a Hungary Day programjainak, sőt formátumának koppintása volt, ami bizony nem kis büszkeséggel töltött el :) ). És bár a dekázó versenyt nem, a Portugal Quiz-t megnyertem :D
Miután mindenki aláírta Hugo zászlóját, levonultunk a menzára, portugál finomságokat enni.
Konyháslányok és -fiúk a pult mögött (legnépszerűbbek az édességek voltak: chocomousse és fahéjas tejbegríz. Még a tonhalkrém is fogyott valamennyire, de a malacfül-saláta végképp a nyakunkon maradt... Nem is értem :P)
Gyors takarítás és az igazgatóval kávézás után Madara és egy másik diák, Valters társaságában a város felfedezésére indultunk. Saldus nem egy tipikus turistaparadicsom, a templomon és a városkát átszelő folyócskán kívül nem sok látnivaló akad, így hogy kitöltsük az időt, az erdőbe mentünk nyírfát csapolni és gombát gyűjteni. Lettországban mindkettő amolyan nemzeti sport, és a tavasz beköszöntét jelenti (noha még mindenhol hó van...)
Lúcia és én mindössze ennyit gyűjtöttünk
Nagyon fúrok, bár legalább egy hetet kell várni mire ennek a fának a levéből ihatunk. További lékelések eredményét viszont már megkóstolhattuk, de én még azután sem értem mi ok a nagy lelkesedésre, az itóka leginkább egy jól elrontott limonádéra hasonlít...
Csoportkép a patakparton: Lúcia, Valters, Madara, Hugo, én és Mümün
Séta közben felfedeztük az év első hóvirágjait :)
Itt a tavasz :)
Tovább követtük a folyócskát, felmásztunk egy dombocskára is megnézni a Saldus tavat (ami persze még be van fagyva), röpke fél óra alatt sikerült a városból is kisétálni, legalább pózolhattunk a Saldus-táblával:
Ekkorra már elkezdett csepegni az eső, de idegenvezetőink még nagyon lelkesek voltak, dombra fel, dombról le, dagonyáztunk és csúszkáltunk a sárban,
néha csak egy-egy fűszál mentett meg minket a pofára eséstől :)
Mikor a csepergés elkezdett szakadásba átcsapni, és mindenki csupa sár volt már, a puhány külföldiek megriadtak, és visszavágytak a szállásra, a melegbe... Madarának valahogy sikerült rávenni a csapatot, hogy a hostel helyett inkább hozzájuk menjünk, mert az anyukája palacsintát süt. Végül beadtuk a derekunkat, és egy közepesen kellemes estét töltöttünk náluk: a szülők nagyon vendégszeretők, és bár egyikük sem beszél semmilyen idegen nyelvet, annyi házi bort, palacsintát, házi lekvárt és házi gyümölcslevet erőltettek le a torkunkon, hogy nem maradt erőnk ellenkezni, vagy elmenekülni amikor az anyuka elkezdte megmutogatni a családi albumot, és csak két órával és két liter borral később szabadultunk...
Itt még nem sejtettük a veszélyt, csak a finom illatokat éreztük :)
Végül éjfél után sikerült hazakeveredni, amikor is a fényképcsereberélést megkönnyítendő egy üveg portóit nyitottunk ki, hát khm, nem éppen megfontoltan... :) Végül mindent sikerült elintézni, 2-3 körül már ágyban is voltam, hogy másnap kipihenten vághassak neki Ágicával az újabb kalandoknak :)
Sok-sok kép a napról, főleg a suliról: itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése