Lettországban november 11. nemzeti ünnep, Lāčplēsis Diena (azaz a Medveölő Napja). 1919-ben ezen a napon szabadult fel Riga, noha már 1918. november 18-án kikiáltották Lettország függetlenségét (vagyis inkább megalakulását). Ekkor emlékeznek meg az első világháború halottjairól, és mindazokról, akik hazájukért harcoltak.
A nagyobb városokban naplemente után (azaz már 5 órakor) fáklyás felvonulást rendeznek valamilyen emlékműhöz, itt Liepajában a temető melletti Kalpaka szobor a cél (ha jól hámoztam ki, ő valami fontos generális volt, a már korábban említett híd is az ő nevét viseli, és a róla elnevezett utcán áll a sulink - hogy összefonódnak a szálak, mi?). A Rózsák Teréről indultunk a központból, mindenféle katonák, politikusok, rezesbandák, diákok és polgárok fáklyát ragadtak, és vagy háromnegyed órát sétáltunk a temetőhöz. Itt barátságosan rövid megemlékezést hallgattunk végig, himnuszt, énekeket és beszédeket, majd mindenki virágot és mécsest rakott az emlékmű elé, és már vége is volt a mókának. Szerintem gyönyörű volt a rengeteg gyertya a sírok között, és az eső is csak a hazaérkezésem után eredt el, úgyhogy kifejezetten élveztem az estét :)
Akit nagyon érdekel a dolog, itt megnézhet egy rövid lett összefoglalót az ünneplésről Liepajában, amúgy pedig csodáljátok a fotókat amiket a netről loptam (csak az utolsó saját, amíg ki nem jöttünk a temetőből, tele volt a kezem fáklyával...)
A jobb szélső csávó Liepaja polgármestere, Uldis Sesks
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése