Europe tour - Hungary

Július 29-én végre életbe lépett a B típusú Bridging vízumom, ami azt jelentette hogy elhagyhatom az országot, ha szeptember 24-ig visszaérek, úgyhogy leadtuk a gyereket, a kutyát, összepakoltunk, és augusztus elsején irány a reptér, hogy másodikán már meg is érkezzünk Magyarországra! Természetesen rengeteg minden történt velünk, amit inkább kategóriánként foglalnák össze mint időrendben, remélve hogy végül nem sok mindent hagyok ki.

Barátokkal

Szuper kezdés, Ferihegyen Gergő fogadott minket rózsával és túró rudival!!!

Az első esténket pedig matekosokkal töltöttük a Könyvtár Klubban, 

köszi még egyszer hogy segítettetek a jetlag elleni harcban :)

Volt még Aubin Zoli harmincadik szülinapja a Kertemben, néhány kedves ebéd és sörözés, és kezdődhetett Ágica és Győző esküvőjének hete!!!

Csapatösszekovácsoló lasertag - Andy hihetetlen jó volt, és sajnos az ellenfél csapatában, de egy körben többször lőttem le mint ő engem és ezt sosem felejtem el :)
(és persze majd teszek róla, hogy ő se...)

Vendéglista a colis kertipartihoz - priceless :)
(aki esetleg nem tudná, a negyedik sor Andrew Matthews akart lenni)

És már itt is a lánybúcsú, Ágica sikeresen vette a Menyasszolimpia kvalifikációs körét, 

a matekos szerelmi vallomásokat :)

Végül aranyérmet kapott

És mindenki nagyon boldog volt :)

Két napra rá pedig kisírtam a két szép szemem ahogy egybekeltek... Szívesen felraknék akár száz fotót is, annyira klassz volt az esküvő és szép a pár, de jó fej leszek és megússzátok hét darabbal:

A Kiváltságos Hatos igazgatja a menyasszonyt

Turistáskodás

Erre most nem sok idő/energia jutott, de azért elküldtem Andy-t a Terror Házába, és fürdőkben is jártunk: a Rudasban (együtt és külön is, előbbit Andy csak férfi napon tette, még mindig emlegeti milyen bizarr mikor egy szál kendőben flangál a régi fürdőben, aztán egy hasonlóan alulöltözött csávó még jól meg is masszírozza, de azért imádta!) és hónapfordulót ünnepelni a Gellértben, erről képeink is vannak:

 Pózolunk a céllal a háttérben

 Miénk a Szabadság-híd!

Jutalomlimonádé a kimerítő fürdőzés után - ünnepi vacsorára pedig a Vikingerbe mentünk, hamburger, rántott gombafejek, négysajtos tészta, isteni volt!

Családdal

Az időnk nagy részét persze ez a programpont töltötte ki, mégiscsak most hoztam haza először újdonsült férjecskémet, be kellett mutatni a nagy családnak :) A kicsit túl sok csak magyarul beszélgetésért szerencsére kárpótolták Andy-t az isteni magyar ételek, mindenki nagyon kitett magáért, ő pedig az öthetes kiruccanás végére 6 kilót szedett fel... Nézzük mik is történtek az első találkozások alkalmával:

 Az első ebéd Magyarországon: Debreceni Mama híres hortobágyi palacsintája!

(másnap megnéztük Mama kiállítását Józsán, és ezzel az első nemzetközi
bejegyzés is bekerült a kézművesszakkör vendégkönyvébe)

 Házi hurka-kolbász + sör = boldogság :)

 Kartalon Marci tanítja a színeket Andy-nek

 Szórád Mamával is megismerkedett, és megígérte neki, ha legközelebb is ekkora szakállal jön Magyarországra, Mama ollót ragadhat és személyesen vághatja le :)

 Kelemenék tanulmányozzák az albumot, amit külön erre az útra véglegesítettünk, hogy könnyebb legyen bemutatni hogy is élünk mi ott a világ másik végén

 A fiúk nagyon belemélyedtek a spártai versenyekbe

 BKV-s hajókirándulás Balázzsal és Gyöngyivel

 Mi is nagyon izgatottan várjuk a Pocaklakót, csak még ne a lagzi előtt :)

 A Palásti családdal Aggtelekre mentünk

 Andy egyik kedvenc cseppköve, a sárkány

 Visszatúráztunk az autóhoz

 Jutalmul megcsodálhattuk Laci pálinkagyűjteményét
(és Husi bemutatóját, a pördül-fordul trükk eszméletlen jópofa)

 A fiúk pedig tesztelték is az itókát

Az első etap utolsó estéje: Baotiful vacsora Balázsékkal,
megfejelve egy kis sétával és fagyizással

See you soon again, Hungary!

Waking Dad up

Mivel az egész szünetre képernyő-kvótát vezettünk be (azaz Hunter napi 60 percet tévézhetett, videójátékozhatott vagy ipadezhetett összesen, kivéve ha a minőségre való tekintettel extra időt kapott, lásd természetfilmek vagy mozi), rengeteg időt töltött legózással, vagyis legóval játszással, mert a cuccost én raktam össze pár hete, ő csak játszani szeret vele. A Star Wars nagyon menő, ezek meg különösen menő hadihajók meg mittudoménmik, Hunter folyamatosan próbál okítani, de az agyam egyszerűen bezárul ha meghallja a Star Wars szót... No mindegy, a lényeg hogy Hunter játszik, használja a fantáziáját és nem a tévé előtt ül, cserébe elviselem a folyamatos kommentálást és kérdéseket. Százszor elmondtam már neki, hogy a Csillagok Háborúja nem épp az én területem, de még így is képes olyan kérdésekkel fogadni reggel (az első kávém előtt!!!), hogy Marta, ha a rossz oldalon állnál, de lehetőséged lenne átállni a jóra, megtennéd? Miért? Miért nem? Ismétlem, az első kávém előtt. De ez már rég nem akadály neki, ahogy az se, ha például vécére megyek, fogja magát és beáll az ajtó elé, és tovább magyarázza hogy mit álmodott. Mert minden éjszaka legalább ötöt álmodik. De ha szerencséd van, csak hármat mesél el, olyan részletességgel, hogy egyenként vagy 20 percig tart. Istenem, ez a gyerek aztán tud beszélni! Legközelebb megszámolom, hány mondatot kezd úgy hogy Marta!, becsléseim szerint óránként vagy 12-15-t.

De még erős vagyok, és csak hogy nyugtom legyen nem engedek a napi 60 percből, de valamelyik nap már tényleg kezdett sok lenni, úgyhogy kitaláltam hogy odaadom neki a fényképezőmet, aztán gyártson a legóival képregényt az apjának, szegény (?) egész nap munkában van, értelmes és érdekes felnőttekkel körülvéve, de én nem irigykedek, szóval csináljon neki meglepetést. A csend tartott vagy három percig. De lehet csak kettő volt. Mindenesetre az eredmény (miután feltöltöttem a képeket, együtt megphotoshoppoltuk, aztán megszerkesztettem és kinyomtattam - miért gondoltam hogy nem nekem lesz vele több munkám?!) nagyon cuki lett, úgyhogy megosztom veletek is:

Waking Dad up

 (remélem mindenki látja, milyen finoman ébresztgetem a férjem: egyik 

kezemben pisztoly, másikban lézerkard, ahogy rendes ifjú feleséghez illik)

The End

School Holidays

Definíció szerint azok a hetei az évnek, amit a diákok a leginkább várnak, a szülőknek viszont a legtöbb fejtörést (és lássuk be, fejfájást) okozzák. Ausztráliában ráadásul egész sok van, kettő-kettő ősszel, télen és tavasszal, és hat nyáron. És persze az új negyedév mindig szünnappal kezdődik, mármint a diákoknak, hogy a tanárok az üres iskolában hangolódhassanak. Mivel én még mindig munka nélkül csak úgy lógatom a lábamat, a mesterek mellé megkaptam Huntert közel 20 napra. (Ja, mert felújítunk, de hál' Istennek már vége a felhajtásnak, nem ébreszt többé villanyszerelő vagy asztalos!).

A majdnem három hét alatt sok-sok kalandban volt ám részünk, például túléltük az évtized viharát (ami olyan három napig tartott), de állítólag amúgy is az utóbbi vagy 30-40 év leghidegebb telét sikerült kifognom, bár hó nem, de jégeső akadt bőven! Szóval teleltünk Lyndáék nyaralójában, rákaptunk a természetfilmekre és a főzős valóságshow-kra, főztünk is finomakat, anyóspajtásék megkóstolták végre a híres töltött palacsintámat, Hunter pedig tökéletesítette a törtkrumpli-készítő tudományát; kiolvastuk mindketten a BFG-t hogy aztán a moziban meg is nézzük a filmet (a könyv Andy gyerekkori kedvence volt, nem volt más választásunk, előbb el kellett olvasnunk, én is bátran ajánlom mindenkinek!), Hunter és David fogott egy 67 centis halat (meg egy kisebbet, de azt ellopta egy pelikán), bejártunk minden közeli játszóteret, Monopolyztunk, frizbiztünk, kutyát sétáltattunk, elhagytunk vagy három labdát a tengerparton, Sierra szülinapját ünnepeltük, Hunter végre pontot szerzett rögbiben, ésatöbbi, ésatöbbi... Néhány eseményről kép is készült, íme:

Museum of South Australia, lényegében Természettudományi Múzeum

Hunter majdnem ott maradt ;)

Lámákkal pózolunk - Hunter Lámadala amolyan családi kedvenc, később 

Felelsz vagy mersz keretében ezt kellett énekelnem az utcán a BBQ City előtt 

(mert hogy persze ott ünnepeltük a hónapfordulónkat!), 

cserébe a fiúk chilli-t ettek, és könnyeztek, hehe

Gulyásparty, nálunk, pálinkával

 Életem első élő footy meccse, Hawthorn vs Port

Persze mi nyertünk, bár aki nagyon szemfüles, láthatja hogy a kép 

elkészültének pillanatában a Port bizony gólt szerzett...

 A vihar szüneteiben sárkányt röptettünk

Lasagne party a krikettes csapattársakkal és persze a krikettfeleségekkel

Lego Star Wars családunk, ahogy Hunter látja (persze a járművekkel és fegyverekkel)

Balról jobbra: Andy, én, Hunter és Zoe

Vízi akadálypálya gyerekeknek - egyemmegaszívét Hunter rémesen suta, de nagyon lelkes volt, az a lényeg! Meg hogy milyen eleven mostanában! A mindennapi mozgás és egészséges étkezés seperc alatt csodákat tett, én pedig már nagyon kreatív vagyok
ha finom kajában sunyi zöldség-elrejtésről van szó :)

No itt azért nem az egészség volt előtérben, egy szem szabad esténken Andy-vel ellátogattunk az adelaide-i Winter Wonderland-be - amolyan karácsonyi vásárnak szánták, de se hó se december nincs, a karácsonyi égők pedig egész furán mutatnak pálmafán, európai szemmel picit vicces az egész, de az olasz fánk isteni finom, so who cares?!

Morialta Plateau Hike

Best Hike Ever!!! Hunter szerint, és ő már csak tudja, mert ezzel együtt már kettőn volt! Szóval igen, napsütést ígértek, úgyhogy Hunterrel kirándulni mentünk:

 Barlang odafelé

 Szerintem ez Ágica és Győző közelgő esküvőjére utal :)

 Még nem láttam ennyi vizet a felső vízesésben!

 Ez pedig az alsó vízesés, felülről

 Csak úgy zubogott a víz, nagyon jókor jöttünk

 És tényleg kisütött a Nap is!

 Egyensúlyozás

 Barlang visszafelé - alacsony növésű nyolcéves méretaránynak

Professzor Hunter előadást tart a barlangban található barlangrajzokról 

(csak moha, árnyék, és különböző színű kőzetek, ha a laikust kérdezitek, 

de a világ csodái, ha Huntert, tudtátok például, hogy a Tűz Ura egy bálna?!)

Láttunk három koala-feneket és pompomlány-formájú fákat, átkeltünk néhány patakocskán (és csak Hunter lett csuromvizes), teszteltünk földet, kőzetet, meghallgattuk (kitaláltuk) a barlang legendáit, és még így is odaértünk Andy-ért a munkába. Phew, what a day! :)