Három egymást követő nap megúszni az esőt úgy fest nem svájci dolog, vasárnapra már az egész országban szakadó esőt jósoltak. Nem tudom hogy a helyiek ettől megijednek-e, de a magyar bevándorlók és az őket látogató magyarok biztosan, úgyhogy inkább fedett program után néztünk. A választás végül a Luzernben található Közlekedési Múzeumra esett, ahol házigazdáim ugyan már jártak, de belelkesedtek a viszontlátás gondolatától, főleg hogy új, időszakos kiállítást is ígért a honlap, mindenféle szállítmányozás témában. Tudom, szerintem is fura, de tényleg teljesen rápörögtek a témára :)
Végül nem is volt annyira pocsék idő, mint számítottunk rá, még a Vierwaldstättersee partján is tudtunk sétálni egy kicsit, mielőtt bevetettük magunkat a múzeumba.
Na jó, azért gyülekeztek a felhők
És a sirályok is :)
A múzeumban egész szép kis tömeg fogadott minket, sok játékhoz oda sem fértünk a gyerekektől, és bármennyire is terveztük, hogy jól félrepöcköljük őket, tettlegességre végül nem került sor. Azért nem kell félteni minket, szuper kis napunk kerekedett, és a pár órás napsütés-féleségnek köszönhetően még a szabadtéri kiállítóteret is bejártuk:
Minden rendben a mozdonnyal!
Egy falnyi tábla Győzővel
A gyerekek imádták a szállítmányozást :)
Hát még az útépítést!
Órákig folyt a munka rendületlenül (és nem éppen a munkavédelmi előírásoknak
megfelelően, egy idő után nem is bírtuk nézni, hogy hova másznak fel a gyerekek,
míg a szüleik oldalt teljes nyugalomban cseverésztek...)
Icipici kerék - később ezen a járgányon piknikeztünk
Győző is talált neki való játékot,
Én pedig a targoncás tudományomat tökéletesítettem
Koncentrálok
Kihagyhatatlan fotólehetőség :)
Táblával pózolni menő :)
Tökéletesen elkapott pillanat, Ágica épp azon aggodalmának adott hangot,
milyen ciki lenne, ha Győző alá kerülne, és lőn
Na jó, ha jobban odafigyelt, tényleg Győző süllyedt mélyebbre :)
Csoportkép Luzernben, egy hatalmas Svájc-légifelvételen csoszogva
Kipróbáltuk még a SwissAir business és first class lakosztályait is (hát nehéz lesz ezek után fapadosra szállni...), játszottunk légiirányítóst, meglepően izgalmas számítógépes játékot csomagszétosztásról, jártunk vámnál, sőt még törésteszten is voltunk - 10km/órás falnak csapódást szimuláltak, hát már ez sem épp móka és kacagás... Még mindig nem merítettük ki a lehetőségek tárházát, amikor vissza kellett indulnunk Zürichbe, hogy elérhessem a vonatomat. Az ég is csak akkor szakadt le, amikor már az autóban ültünk, a vonatút is sima volt, és éjfélre már az ágyikómban is voltam Hanauban, hogy a csudajó hétvégéről álmodhassak :)
