Townsville

A legtöbben a Magnetic Island miatt mennek Townsville-be, én inkább régi sheffieldi barátnőmet és a családját látogattam. Mikor megismerkedtünk Maggievel, még szingli volt, mikor következő ősszel meglátogattuk egymást, már együtt volt Josh-al, mire Prágában újra találkoztunk, már a 15 hónapos kislányával, Brie-vel járta Európát, mostanra pedig már a kisfia, Baby Tom is megszületett. Úgy fest jó hatással vagyok a család növekedésére :)

A buszhoz Maggie jött ki értem a gyerkőcökkel, Brie egész élénken emlékezett rám, vagy legalábbis arra hogy azóta is sokat beszélgettek rólam :) a hétvége sztárja, a Baba ekkor még békésen aludt. Ki is használtuk a helyzetet, rövid autós városnézésre mentünk, majd haza, hogy csak a sötétedés juttassa eszünkbe hogy már órák óta csak beszélgetünk :)

Megismerkedtem végre Josh-al is, aki volt olyan tündér és vacsorát főzött, míg mi Maggievel a kicsikkel játszottunk - Brienek hihetetlen dumája van már három évesen is, Tom pedig egy kisfiú bőrébe bújt angyal, nagyon jó kis este volt.

Másnap sajna elmaradt a családi kirándulás, Joshnak az új munkájára, Maggienek pedig a másnapi piacra kellett készülnie (a heti piacon árul saját készítésű sütiket), úgyhogy végül egyedül mentem az Akváriumba. Townsville akváriuma egy kifejezetten kicsi darab, viszont két szempontból is egyedülálló: látogatható teknős-kórház üzemel benne, és itt tekinthető meg egyedül élő korallzátony. Programokban is bővelkedik a hely, én egyből a teknősöknél kezdtem.

A következő két előadás, a mangrove területekről és a ragadozókról szóló sajnos rémesen unalmas volt, de az utolsó attrakció, az etetés kárpótolt mindenért: két vicces gondozó etetett mindenféle halakat, rákokat, egy cuki bébikrokodilt, végül pedig egy hatalmas teknőst és a cápákat!

 

Időközben jó kis vihar kerekedett, de azért ügyesen hazataláltam, és újabb családias kis estét töltöttem vendéglátóimmal, aminek nagy részében Tom az ölemben ücsörögve azzal foglalatoskodott, hogy lerágja valamelyik ujjamat :)

Itt kivételesen a sajátját rágja

Másnap jó korán kellett kelni, 8-kor már kezdetét is vette a piac, előtte nekem viszont még más dolgom volt: a nagy meleget megelőzve szerettem volna megmászni a város közepén magasodó Castle Hillt.

Könnyű kis sétára számítottam szép kilátással a végén - az utóbbi be is jött, az előbbi kevésbé... rajtam kívül mindenki sportszerkóban volt és úgy tűnt az a napi edzésük, hogy felgyalogolnak a dombon - hát én is megizzadtam egy picit mire felértem.

Ha már az ember a tetején van, tényleg könnyű séta végigjárni a kilátópontokat, csak az előző több száz lépcsőfokról nem szólt senki... de hát rám is fért az edzés, a látvány meg tényleg klassz, úgyhogy nem panaszkodom tovább :)

 

Lefelé másik útvonalat választottam, hogy a Flinders Street Market-hoz közelebb érjek le, és beugorjak Maggiehez megnézni, hogy megy a biznisz.

Tom is segített neki árulni, Maggie ki is volt már purcanva hogy a dögmelegben még egy baba is rá van kötve, kölcsönvettem hát a csöppséget és együtt fedeztük fel a piacot - közben számos bókot kaptam, hogy milyen szép fiam van :) megkóstoltam valami török palacsintát, aztán tovább indultam, hogy a partot is felfedezzem.

 

 

Strandnak hívják, vagy 3 km hosszú, pár helyen biztonsággal lehet úszni is, amiből nekem legjobban a Rock Pool tetszett, itt vártam be mire Maggiék értem jönnek.

A ragyogó napsütésre való tekintettel otthon is fürdőzés volt a program 

(legalábbis a nagyoknak, Tom inkább szundikált)

Íme a házigazdáim a medencéjükben :)

Brie rendesen kimerült a nap folyamán, hamar el is aludt, mi meg még beszélgettünk-borozgattunk-nosztalgiáztunk pár órát (ami alatt én persze végig babáztam, mondtam is a szüleinek, ne csodálkozzanak ha reggelre eltűnik a gyerek - velem együtt :) ), aztán mi is elmentünk aludni, hogy legyen esélyem elérni a reggel 6:30-as buszt...

Mission Beach

Már előző este is tetszett a szállás, de becsekkolásnál döntöttem úgy, hogy tényleg klassz a hely: légkondi, medence, wifi, szuperjófej tulajokkal, akik külön programokat szerveztek a vendégeknek, furikáztak minket a környéken, sőt nekem még a következő nagy túrákat is segítettek lefoglalni (bár azt meg kell jegyeznem negatívumként, hogy a csávó a kelleténél kissé többször lőtte el a Hungary-hungry viccet...).

Mission Beach valójában egy 14 km-es partszakasz, és ezzel 4 település összefoglaló neve, én igaziból nem is ott, hanem Wongaling Beachen voltam.

Nagy izgiség egyik településen sincs, de a part különösen gyönyörű Mission Beachen,

sőt ott van medúzamentesített szakasz is (ahol az esős évszak alatt is lehet fürödni, mert nem kell tartanod a fájdalmas, vagy akár halálos medúzacsípéstől). Szóval első nap én is ide mentem, sétálgatni, csobbanni és teknősöket lesni, akik sajna nem jöttek :(

Este azért megnéztem a közelebbi partszakaszt is, íme a naplemente Wongaling Beachről:

A változatosság kedvéért másnapra is hőséget mondtak, így inkább korán keltem, és a napfelkeltét is megnéztem magamnak, ugyanott.

A nagy pukli a Dunk Island

Pár percre egy bácsi is csatlakozott hozzám, kijött kisgatyában a partra, kávéval a kezében, megcsodálta a napfelkeltét, kiitta a kávéját, és hazament. Így kell kérem kezdeni a napot :)

Egy reggelivel és pár óra telefonálással később már megint a parton találtam magam, ezúttal úgy döntöttem nem várom meg a kisbuszt, inkább átsétálok Mission Beachre, végülis csak 4 km a part mentén :)

 

 

nem is bántam meg, nagyon kellemes volt még a dögmeleg előtt, és jó pár kagylót is sikerült gyűjtenem :) Hazafelé azért már busszal jöttem, és délutáni szunyókálással kompenzáltam a korai kelést.

Este még beneveztem egy esőerdő-sétára, ahol éjszakai állatokat terveztünk meglesni. Vagy tízen mentünk a szállásról, a tulajék vezetésével, és tényleg egész sokmindent láttunk/tanultunk. Fényképek részben a fényviszonyok, részben az állatok miatt nem készültek (belevakuzol szerencsétlen szemébe, esélye sincs elmenekülni a következő támadás elől), arról nem is beszélve, hogy főleg pókokat, rovarokat, békákat, gyíkokat és denevéreket találtunk, ami attól tartok néhány kedves olvasómnál kicsapná a biztosítékot :) Nekik üzenem, hogy a csillagos ég persze gyönyörű, és ártalmatlan volt!

Babinda

Ma reggel megkezdtem 3150 km-es utazásomat Sydney felé, egy Greyhound Bus Hop On Hop Off bérlet segítségével, ami azt jelenti, hogy amíg egy irányba megyek és minden szakaszon csak egyszer akarok végigmenni, addig annyiszor és annyi időre állok meg Cairns és Sydney között, amennyiszer és amennyire kedvem szottyan. A reggeli etappal egészen Babindáig jutottam :)

Ez egy tüneményes kétezer lelket számláló falucska, ez itt a főutcája (ami kábé az egyetlen utcája):

ez pedig a még bájosabb visitor centre:

Szépen kitaláltam, hogy úton Mission Beachre itt töltöm a napot, bérelek bringát, és megnézem a környék nevezetességeit: a 7 km-re lévő Babinda Boulderst, és a 17 km-re lévő Josephine Fallst. Valamit azonban nagyon félreérthettem, mert itt bizony nem volt kölcsönző... szuperlelkes turinfós néni viszont igen, aki kivitt a Boulders-höz, 4 óra múlva értem jött és átvitt a Falls-hoz, mindezt csak egy köszönömért!  Ki is használtam az alkalmat, és nagyon jól éreztem magam.

A Babinda Boulders igaziból egy patak, amibe random hatalmas kövek vannak belezuhanva, a legenda szerint azért, mert egy őslakos hölgy nem viselte túl jól, mikor elszakították másik törzsbe tartozó szerelmétől...

A legszebb részekhez könnyű séta vezet:

Devils Pool Lokout

Egy randaság útközben

Boulders Gorge Lookout

Fürödni azért csak az unalmas sekély részeken lehet, de itt sem csúnya :)

Találtam még egy elhagyatottabb útvonalat is, a Goldfield Walking Tracket,

aminek ez a pompás kis medencéje majdnem egy órán keresztül csak az enyém volt :)

Na jó, néha csatlakozott hozzám egy-két szitakötő is:

Később pedig egy család és egy csapat kamasz, úgyhogy le is léptem, gyorsan megebédeltem, és már jött is a fuvar!

A Josephine Falls a Wooroonooran Nemzeti Park egyik legnagyobb vízesése, aminek alsó medencéjében szerencsére szintén lehet fürödni :)

Előbb azért végigsétáltam a kilátóig:

Ez a rész amúgy tiltott, de hát ez nem mindenkit zavart...

Van aki épp Tarzant játszott :)

Nekem bejött az engedélyezett szakasz is!

Babindába két helyi leányzó vitt vissza, a busz indulásáig még meg is vacsoráztam, este pedig már Mission Beachen aludtam.

Cairns Botanic Gardens

Tegnap az állatoké, ma a növényeké volt a főszerep: botanikus kertbe mentem. Itt közel sem jegyeztem meg annyira a fajokat, beszéljenek helyettem inkább a képek, mi mindent láttam:

A végén még ezzel a kis Drakulával is találkoztam, de annyira természetellenesen lógott ott fényes nappal pár méterre az úttól, hogy meg is győztem magam hogy nem igazi, csak egy rossz tréfa. Az esti sétám során jöttem rá, hogy bizony tévedtem:

ugyanis több száz hatalmas gyümölcsdenevér kezdett el körözni az utcák fölött!

Búcsúzóul pedig a Saint Monica's  kápolna szépséges ablakai