Verkehrshaus

Három egymást követő nap megúszni az esőt úgy fest nem svájci dolog, vasárnapra már az egész országban szakadó esőt jósoltak. Nem tudom hogy a helyiek ettől megijednek-e, de a magyar bevándorlók és az őket látogató magyarok biztosan, úgyhogy inkább fedett program után néztünk. A választás végül a Luzernben található Közlekedési Múzeumra esett, ahol házigazdáim ugyan már jártak, de belelkesedtek a viszontlátás gondolatától, főleg hogy új, időszakos kiállítást is ígért a honlap, mindenféle szállítmányozás témában. Tudom, szerintem is fura, de tényleg teljesen rápörögtek a témára :)

Végül nem is volt annyira pocsék idő, mint számítottunk rá, még a Vierwaldstättersee partján is tudtunk sétálni egy kicsit, mielőtt bevetettük magunkat a múzeumba.

Na jó, azért gyülekeztek a felhők

És a sirályok is :)

A múzeumban egész szép kis tömeg fogadott minket, sok játékhoz oda sem fértünk a gyerekektől, és bármennyire is terveztük, hogy jól félrepöcköljük őket, tettlegességre végül nem került sor. Azért nem kell félteni minket, szuper kis napunk kerekedett, és a pár órás napsütés-féleségnek köszönhetően még a szabadtéri kiállítóteret is bejártuk:

Minden rendben a mozdonnyal!

Egy falnyi tábla Győzővel

A gyerekek imádták a szállítmányozást :)

Hát még az útépítést!

Órákig folyt a munka rendületlenül (és nem éppen a munkavédelmi előírásoknak 

megfelelően, egy idő után nem is bírtuk nézni, hogy hova másznak fel a gyerekek, 

míg a szüleik oldalt teljes nyugalomban cseverésztek...)

 Icipici kerék - később ezen a járgányon piknikeztünk

 Győző is talált neki való játékot,

 Én pedig a targoncás tudományomat tökéletesítettem

 Koncentrálok

 Kihagyhatatlan fotólehetőség :)

 Táblával pózolni menő :)

Tökéletesen elkapott pillanat, Ágica épp azon aggodalmának adott hangot, 

milyen ciki lenne, ha Győző alá kerülne, és lőn

 Na jó, ha jobban odafigyelt, tényleg Győző süllyedt mélyebbre :)

Csoportkép Luzernben, egy hatalmas Svájc-légifelvételen csoszogva

Kipróbáltuk még a SwissAir business és first class lakosztályait is (hát nehéz lesz ezek után fapadosra szállni...), játszottunk légiirányítóst, meglepően izgalmas számítógépes játékot csomagszétosztásról, jártunk vámnál, sőt még törésteszten is voltunk - 10km/órás falnak csapódást szimuláltak, hát már ez sem épp móka és kacagás... Még mindig nem merítettük ki a lehetőségek tárházát, amikor vissza kellett indulnunk Zürichbe, hogy elérhessem a vonatomat. Az ég is csak akkor szakadt le, amikor már az autóban ültünk, a vonatút is sima volt, és éjfélre már az ágyikómban is voltam Hanauban, hogy a csudajó hétvégéről álmodhassak :)

Eggishorn

Svájcban az a szép, hogy vannak nagy hegyek, gyönyörű tavak, és itt-ott néhány gleccser is akad. És ha az ember lánya olyan szerencsés, hogy az időjárás kegyes hozzá, akkor ezek kombinációja, barátokkal és egy piros járgánnyal fűszerezve tökéletes napot eredményez :)

Szombaton tehát délnek vettük az irányt, és Wallis tartományba igyekeztünk csúcsokat bámulni, libegőzni és gleccsert nézni, képekben mesélem el mire jutottunk:

Kicsit fújt a szél az első pihenőnél

Kicsikocsi kilátással, Wallis határában

Pisilés és a nap első gleccsere: Rhonegletscher

Különleges színű tavacska a gleccser lábánál

Bár messzebbre igyekeztünk, Fiesch falucskában végül megijedtünk a gyülekező felhőtől/ködtől, és úgy döntöttünk, jobb ha mihamarabb fölmegyünk kilátni, amíg még van mit. Rásprinteltünk hát a libegőre, és megállás nélkül nyomultunk Eggishornra.

Fölfele, fölfele, lefele, lefele

Eleinte elkelt fönt Ágica télikabátja

Háttérben az Aletsch gleccser

Kőkupacok mindenütt

Gleccserpanoráma

Győző és Márti nagy bátran további felfedezőútra merészkedtek

 

Közben Ágica szépeket fényképezett

 Azért én sem voltam rest :)

 

Újabb kőkupacok visszafelé

És végre a nap is kisütött :)

Ágica pedig még egy szupertürkiz tavacskát is kiszúrt a gleccserben

Szépséges

Okosok

 Svájci idill

Felhőpamacsok itt-ott

 A Szikla meghódítása

 És a büszke pózolás :)

Házigazdáim

Kattintgatás festői háttérrel

Ez lett belőle :)

Gyors csoportkép lefelé indulás előtt

Ezúttal megálltunk a középső szinten

És szupercuki pálinkázóra bukkantunk :)

Búcsúkép a hazaútról

Akinek pedig még ez sem lenne elég, itt talál még több képet.

Egy nap Bázelben

Péntek 13 talán szerencsétlen napnak számít a babonások körében, én kifejezetten mázlistának tartottam magam, mert míg reggel Frankfurtban zord idő volt, mire dél körül Bázelbe értem, ragyogóan sütött a nap. Nem is restelltem hát órákig mászkálni a bájos óvárosban, és fényképezni lépten-nyomon.

Ahogy leszálltam a vonatról, egyből a tourinfóba mentem, és közöltem a nőcivel, hogy egy délutánom van Bázelre, mit csináljak. Erre a kezembe nyomott egy térképet, hogy hogy jutok el a piactérre, és egy kis prospektust, ami 5 piactérről induló sétát ír le, egy-egy Bázelben született híresség nyomában. Így történt hát, hogy egész délután Erasmus-t, Jacob Burckhardt-ot, Thomas Platter-t és Paracelsus-t követtem, Hans Hoblein - az idő rövidsége miatt - ezúttal megúszta.

Az ő segítségükkel lehet tájékozódni

Nagyon jól éreztem magam, sok-sok kép készült, amiből most csak néhány montázst mutatok be ebben a bejegyzésben, a többit itt lehet nézegetni.

 Random bekukkantottam egy udvarra, és senki sem zavart ki :)
(utólag úgy sejtem, a régi egyetemi épületeket láttam...)

 Balra a Kék Ház, jobbra a Fehér Ház - legalábbis név alapján

Münsterplatz - hangulatkép

Szuper kilátás a Rajnára

És maga a Münster, vagyis a katedrális

Ez pedig a kedvencem, a Városháza a piactéren

Hanauer Bürgerfest 2013

Jelenlegi lakásomtól nem egészen 10 percnyire, a Majna partján található a szépséges Philippsruhe kastély, ahol a hétvégén Hanauer Bürgerfest 2013 fedőnévvel mulatságot rendeztek, hogy az amúgy mindig kulturáltan viselkedő középosztálybeliek is végre jól berúghassanak nyilvánosan is. Természetes, hogy nekem is ott volt a helyem, néhány couchsurfről szedett arccal együtt :)

Így iszik a jónép

A kastély naplementében, gyülekező esőfelhőkkel,
előtérben némi kézműves kirakodó-vásárral

És a legjobb koncert, a Soul und Geblase, itt ti is belehallgathattok