Kuldīga

Reggel Marionnal fölkerekedtünk, hogy Kuldīgában találkozzunk, megcsodáljuk a karácsonyi díszbe öltözött középkori kisvárost, és nem utolsó sorban meglessük a karácsonyi vásárt. Tervünkbe azonban apróbb hibák csúsztak: rém hideg volt, metsző északi széllel; a városka halottnak bizonyult, több mint egy óránkba telt, mire nyitva tartó kávézót leltünk; no és a honlappal ellentétben bizony nincs vásár. Szombaton legalábbis semmiképp.

Én értem oda először, az előbbiek konstatálása után gondoltam mentem a menthetőt és megkeresem a híres Ventas Rumba-t, vagyis a Venta folyón található vízesést, ami a maga 249 méterével Európa legszélesebb vízesése!

Alig fért bele egy képbe!

Mivel még volt egy órácskám, kalandozni indultam. Hatalmas hóban, szélben, egyedül nem a legjobb ötlet, de szerintem megérte, ezeket láttam:

 Bizalomgerjesztő lépcsősor...

 A kép jobb oldalán Lettország legmagasabb vízesése, tekintve hogy a legmagasabb pont is alig több mint 300 méter, ez a 4 méteres vízesés nem is olyan rossz

 Víz, hó, jég és nád, szerintem csodaszép!

 Ugyanaz, templommal a háttérben

 Most meg híddal

 No és még egy, csak úgy

 Ez már a híd túloldala, közeledek a vízeséshez

 Jégtáblák

 Ventas Rumba

 Ááá, nem volt hideg

 Csipke

 Jégcsapok

 Ventas Rumba, megint, de nem utoljára :)

 Visszanézve

Szerelmesek hídja, sok-sok lakattal

Aztán megérkezett Marion is, és röpke órácska bolyongás után már sikerült is beülnünk egy kávéra :) Miután átmelegedtünk, újra kimerészkedtünk (és ezzel majdnem egyedül voltunk az egész városkában...)

 Muskátli helyett is fenyőfa nő :)

 Mikulásváros

 Templom kis híddal és sok kacsával

 Ventas Rumba Revisited

 Öböl

 Újabb jégrengeteg

 Bebugyolált bátor leányok küzdenek az elemekkel

 Picike jégcsap :)

 Egy udvaron gombákat találtunk, a legnagyobb hátán csigabigával :)

 Az elmaradhatatlan Békakirályfi!

Én megcsókoltam, biztos ami biztos, de nem történt semmi...

 Kuldīga-csávó :)

 Meglepetés-templom, egy másik épület mögött rejtőzve

Marion illusztrálja, mi mindent áldoztunk fel egy jó fényképért
(térdig a hóban, lefagyott ujjakkal...)

Összességében nagyon jól szórakoztunk, de a következtetést is levontuk: Lettország nagy részét inkább majd tavasszal fedezzük fel :)

Karácsony, most már tényleg

Kábé egy hete esett le, hogy a Karácsony most már menthetetlenül itt áll a küszöbön, amikor is felfedeztem a Kārums Karácsony ízesítésű különkiadását :)

A Kārums-nak a jövőben majd szentelek egy teljes bejegyzést, megköszönve hogy megmentették az életem egy olyan országban, ahol hideg van, ellenben Túró Rudi nincs, de előbb még végig kell kóstolnom az összes ízkombinációt. Ne aggódjatok, rajta vagyok az ügyön! :)

Ma reggel pedig már megint hajnalban keltem, és 8:30-ra (persze még tök sötétben) már az egyetemen is voltam, egy tanár meghívására, hogy leendő angolszakos tanároknak meséljek az ösztöndíjamról, a Comenius tanárasszisztenskedésről. Jó hangulatú óra volt, de a lényeg utána jött: felszállt a köd, így röpke sétára indulhattam a belvárosban, újabb karácsonyi dekorációkban gyönyörködve :) Képek:

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Riga karácsonyi pompában

A kimerítő szombat után vasárnap délben keltem, bőségeset reggeliztem házigazdáimmal, majd Santával belekezdtünk a Nagy Punnyadásba: zenét hallgattunk, youtube videókat mutogattunk egymásnak, sőt még egy lett filmet is megnéztünk, a Limuzīns Jāņu nakts krāsā-t, Santa hangalámondásával :) Vicces kis film amúgy, egy idős néniről szól, aki autót nyer a lottón (még azokban az időkben, amikor éveket kellett várni egy új kocsira), de nem tudja kire hagyja. Persze megjelennek a rég nem látott rokonok, és nagy versengésbe kezdenek, hogy ki segítse jobban a nénit, sok-sok kalamajkával, és keserédes végkifejlettel. Aki vállalkozó szellemű, itt megnézheti!

Aztán nagy nehezen összeszedtem magam, és bementem a városba, hogy meglessem a karácsonyi vásárt, és az ünnepi díszbe öltözött fővárost. Hát, ezt találtam:

Karácsonyi vásár a Dóm téren

Karácsonyi vásár az Elfelejtettemanevét téren

 A vásárok egy része fűtött sátrakból áll, legnagyobb örömömre :)

 Itt is nagy divat a városnéző kisvonat, ezt éppen Télapó vezeti

 Karácsonyfa, máshogy

 A lett csokispecialitás, a Laima sátra

 Részlet

 Az Opera karácsonyfájára FBI-ügynökök vigyáznak :)

 Érdekes színek

 Még a vasútállomásnak is van saját fája

Ez pedig itt az elnöké, pont az elnöki hivatal (közismert nevén a Feketefejűek Háza) mellett

Jelgava

Szombat hajnalban kis csapatunk felkerekedett, minibuszra szálltunk, és Jelgava felé vettük az irányt, hogy részt vegyünk az Országos Disputa Bajnokságon. Iskolámat, a Liepaja 15-ös számú általános és középiskolát két csapat képviselte, én mint kísérő tanár és másodbíró (azaz időmérő bíró) mentem. Noha soha életemben nem versenyeztem, és versenyt is csak egyszer láttam (ha még emlékeztek, pont ideérkezésem másnapján), a suli Debate Club-ját én örököltem, miután az előző vezető, vagyis a koordinátorom szülési szabadságra ment. Szerencsére a mieink angolul disputálnak, úgyhogy tényleg tudtam segíteni a felkészülést, ami nem is volt könnyű, hisz az országos döntő témája: Transition to euro is (not) benefitial to Latvian society.

Már útközben megismerkedtem bírótársammal, Dagnijával, aki egy másik liepajai iskola angoltanára, és ott volt már az első versenyeken is, valamikor a 90-es évek végén, szóval tapasztalt vén róka :) Ebéd előtt három forduló zajlott, és mindháromnál egybehangzóan sikerült győztes csapatot választanunk, és az egyes versenyzőkről is egész egyformán vélekedtünk, úgy fest van érzékem hozzá :)

Ebéd után már a középdöntők jöttek, a négy legtöbb pontot elért csapat mérhette össze tudását, én pedig meglógtam, és szétnéztem kicsit a városban:

Hó mindenütt

Amerre csak nézek, havat látok...

...és gyönyörű kék eget!

 Megkérdeztem, hol van a központ, azt mondták ott, ahol a templom.
Nem is volt nehéz megtalálni :)

 Kerítés

 A szemközti telken is templom áll, ezúttal ortodox (csodaszép színekkel!)

Történeti és Művészeti Múzeum, kezdődő naplementével a háttérben

Eredeti karácsonyi dekoráció az egyik parkban :)

Búcsúképnek még egy kis hó :)

Mire visszaértem, már kezdődött is a döntő, két csupa lányokból álló csapat között. Eddigre már mindenki vagy 8 órája versenyzett, látszott rajtuk hogy teljesen ki vannak merülve, könnyen elvesztették a türelmüket, az egyik kérdező-körnél már azt vártam, mikor kezdik el egymás haját tépni :) Végül elég nagy fölénnyel az állítás mellett érvelők nyertek, így egyszer sem láttam ellenzőket nyerni, ez egy ilyen nap volt...

Eredményhirdetés után a diákjaim hazamentek, én pedig vonatra szálltam, hogy a hétvége hátralevő részét Rigában töltsem.

Itt a tél!

 Kilátás az ablakomból, még szerdán

 Fák sorakoznak

 Azóta is folyamatosan esik a hó, sőt a köd is leszállt

 Havas fa a konyhaablak alatt

 Hangulatkép

Karácsonyi dekoráció a koliban :)