Marion látogatóban

A hétvégén fogadtam első vendégemet, Mariont, egy francia Comenius asszisztens-társamat, aki Rigában tanít egy orosz iskolában (ez ám a kulturális keveredés!), és végigmókáztuk a hétvégét :)

A Karácsony jegyében mézeskalács-házak jelentek meg a központban,
a gyerekek és Márti legnagyobb örömére :)

 Adventi koncert a főtéren, a képen a katolikus iskola gyerekkórusa és csengő-játékosai

 Sátrakban mindenféle kézműveskedés várt minket,
koszorúgyártástól mézeskalács-díszítésig

 A házikók ezúttal kivilágítva

 Havazik :)

 Adventi koszorú, Liepaja módra

 A három leányzóból a híd közepén én vagyok a sárga-sapkás,
nagyítóval egész jól kivehető :)

Palacsintaparti Uldis-szal, Austra-val, Marionnal és Dace-vel

Az estét Austráéknál töltöttük, és mindenféle videókat néztük Lettországról, meg persze lett zenéket hallgattunk, és lett palacsintát ettünk (ami pont olyan, mint a magyar, de nagy előnye, hogy nem nekem kell sütni :) ). Szakadó hóesésben mentünk haza, és elégedetten ájultunk be az ágyba :)

Vasárnap újult erővel és cseh reggelivel (pirítós sajttal és dzsemmel) kezdtük a napot, és újra a központ felé vettük az irányt, hogy még világosban lássunk is valamit a városból (tegnap csak a Rockcaféig jutottunk...)

 Festett befőttesüvegek sorakoznak az egyetem lépcsőjén

 Hullámok, hóval

Az első jégcsapok Liepajában

Marionnal sörözünk :)

 És irány a havas tengerpart!!!

Austra, mint őslakos rábeszélt minket, hogy legalább az ujjunk hegyét tegyük bele a tengerbe, nem is lesz hideg...

 Segítség, támad egy hullám!!!

 Ááá, víz!!! (legalább bebizonyosodott, hogy az új bakancsom vízálló :) )

 Marion feladta, de én visszamerészkedtem, és teljesítettem is a küldetést :)

 Büszkén mutogatom rózsaszínre fagyott ujjaimat :)

 Bebugyolált leányok és a tenger

 Távolba révedő szocialista gyönyörűség

 Faházikók

 Teásbögrék adventi koszorúval

 

 Ünnepi lakoma, azaz Liepajában is lehet finom mizo levest kapni :)

Mécsessé változott befőttesüvegek, varázslatos hangulatot árasztottak

 Felavatták a város karácsonyfáját is, koncertekkel, hóeséssel, ahogy kell :)

Leesett a hó!

Háttérben a kollégium, ahol lakom

Lazy Weekend

Szombaton nagyot aludtunk, és míg házigazdám, Santa férje vadászni ment, Santával és az anyósával, Nárcisszal elindultunk kutyát sétáltatni a közeli erdőbe. Feltett szándékom volt, hogy lefotózom a kutyákat, de amint kiszabadultak az autóból, mint az őröltek rohangáltak ide-oda, az első 20 kép kábé így nézett ki:

 Fero száguld

Rūža suhan

Úgyhogy egy időre feladtam, és inkább a természetet próbáltam lencsevégre kapni, azon belül is a gombákat, amik tényleg gombamódra szaporodtak mindenütt:

Bő egy óra múlva már a kutyusok is lehiggadtak valamelyest, és büszkén mutogatták frissen szerzett botjaikat:

 

Rūža kifejezetten emlékeztetett Csutira, ahogy ezzel az óriási ággal küzdött :)

 Ahogy közeledtünk a tóhoz, fel-feltünedeztek a hód-nyomok

és persze a buzogányok

 

Aztán elértük a tavat is,

a két idióta legnagyobb örömére :)

 Jól kihancúrozták magukat a tóban

Készen az indulásra

Ahogy hazaértünk, Santa és Nárcisz lepihentek, én pedig bevetettem magam a konyhába, és röpke két óra múlva már az asztalon is gőzölgött az isteni finom rakott krumpli :) Házigazdáimnak is nagyon ízlett, azt hiszem sikerült megalapoznom a magyar konyha jó hírét :)

Bár eredetileg kora délutánt ígértem, végül csak 5 körül tudtam csatlakozni a többi asszisztenshez, Marionhoz és Ramonához, akik a délutánt egy múzeumban fagyoskodva töltötték (állítólag nem volt fűtés az épületben...), úgyhogy én nem is bántam, hogy csak a kávézás részre értem oda :) Pár órát ücsörögtünk egy hangulatos kis helyen, pletykáltunk, a következő balett-látogatást tervezgettük, majd amikor Ramonának indult a busza, mi is hazamentünk. 

Otthon fagyi és bor várt vacsorára (megfigyelésem szerint a lettek bármilyen alkalomra és időjárás mellett képesek fagyit enni, még az iskolai menzán is lehet kimérős, gömb fagyit kapni), aztán Santával beszélgettünk és Shreket és Harry Pottert néztünk lettül. Ezt nevezem tökéletes estének!

Vasárnap lustálkodtunk egy nagyot, aztán Santával és Dainis-szal terepjáróba pattantunk, hogy tűzifát hozzunk a nyaralójukból, Stelpéből. Én legalábbis nyaralóra számítottam, a valóságban egy farm a semmi kellős közepén, terepjáróra pedig az oda vezető út minősége miatt volt szükség... Santa büszkén vezetett körbe a birtokukon (ami közel 10 hektár!)

 A pince és a csűr

 A lakóházikó

 Új szerzeményük, a traktor :) Háttérben a faraktárral

Az egyik tavuk, jobb oldalon a kis tákolmány egy szaunával egybekötött húsfüstölő

Persze itt is szorgoskodnak a hódok :)

Őszi színek a parton

Őszi színek az avarban

 Lettországban most volt a Mindenszenteknek megfelelő ünnep, 

így néhány temetőbe is ellátogattunk mécsest gyújtani

Régi temető, közel száz éves sírokkal

Következő állomásunk Skaistkalne volt, Santa szülővárosa, vasárnapi ebédre voltunk hivatalosak. Mivel a városka pont a lett-litván határ mellett fekszik, természetesen átugrottunk a szomszéd országba :)

 Balra Litvánia, jobbra Lettország :)

A határ a folyó közepén, vagyis a híd felénél halad, mindössze ez a rozsdás táblácska mutatja, hogy új országba értél, határőröknek évek óta nyomát sem látni

 Egyszerre két országban :)

Kiadós kajálás után újra autóba pattantunk, ezúttal már négyesben, Santa anyukáját is vittük Rigába, este koncertre készült Dainis anyukájával, Nárcisszal. Bár a beszélgetés lettül folyt, 1-2 mondatot sikerült elcsípnem, és ilyenkor bizony marha büszke voltam magamra :)

Már bőven sötétben értünk haza, és röpke ejtőzés után indulnom is kellett, hogy elcsípjem a vonatomat, és visszatérjek Liepajába, a dolgos hétköznapokba.

Búcsúkép: karácsonyi díszbe öltözött főpályaudvar Rigában