Fair at the Open Air Museum

Kiadós alvás után Tatjanával és Lúciával készen álltunk, hogy méltó módon búcsúztassuk lett asszisztenskedésemet, és a Skanzenben töltsük a napot, ahol pont ezen a hétvégén tartották a balti országok talán legnagyobb, de mindenképpen leghíresebb vásárát. Útközben (némi kaland árán) fölszedtük Hugo-t és Mümünt, a múzeumban pedig Anitra is csatlakozott hozzánk, így hatosban indultunk felfedezni a több hektárnyi területet.

Emberek és bódék mindenhol

Szinte csak kézzel készített, hagyományos termékeket, 

és persze finomságokat lehetett kapni

Márti bálnasapkában :)

Piknikkel pihentünk ki a vásár fáradalmait :)

Kis csapatunk balról jobbra: Lúcia, Hugo, Mümün, én, Tatjana

A skanzen persze nem csak vásárból állt, rengeteg épületet költöztettek be a tóparti, erdős területre, megőrizve és bemutatva az utóbbi évszázadok lett építkezési szokásait, és hogy hogyan is éltek az emberek a különböző régiókban. Ebéd után ezeket jártuk be:

Néhány háznál hagyományőrző csoportok mutatták be a 

népszokásokat, táncokat, dalokat, ünnepeket

A virágkoszorút persze csak nyáron hordták :)

Lúcia szőni tanítja a fiúkat egy halászkunyhóban

Fatemplom a 16-17. századból

Nagyon zizis, de nekem nagyon tetszik :)

A nagyszínpadnál pedig csupa vicces táncot mutattak be, kedvenc csoportom hatvanas táncosokból állt, akik úgy mókáztak, mint a gyerekek, egyikük színpadról lefelé menet
 még a hölgyek fenekét is megcsapkodta :)

Lúcia is majd' kiugrott a bőréből :D

Hazafelé pedig még megálltunk Rīga határában, hogy elkészítsük fantasztikus búcsúképeinket:

Goodbye, Latvia!