Esős napra virradtunk, de ez sem tántoríthatott el minket a tervezett kirándulástól. Mármint az angolokat, én azért felhívtam a főszervezőnket hogy tuti megyünk-e, ő meg elképedve válaszolt, hogy már miért ne mennénk... Mindenesetre - egyedüliként! - én azért vittem esernyőt :)
A terv az volt, hogy kivillamosozunk-buszozunk Oughtibridge-be, ahol egy turistaútvonalat követve teszünk egy szép kis kört folyó mellett-erdőben-temetőben vissza Oughtibridge-be. Azt hiszem már sejtitek hogy ez nem jött össze :) A kanyarodj jobbra a papírgyár elhagyott raktárépülete mögött és menj át a hídon a folyó túlpartjára valahogy nem sikerült, először nagyon túlmentünk rajta, aztán mikor megtaláltuk hol is kéne átmenni, kiderült hogy le van zárva, a legközelebbi híd meg kb 10 mérföld... Úgyhogy maradtunk az eredeti parton, bár én váltig állítottam a többieknek, hogy már az úszás után sem lehetünk sokkal nedvesebbek, főleg ők, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva még a létező kapucnijukat sem hajlandóak feltenni...
Szóval ezután igazi random walk következett (upsz, megint egy kis matekos belső humor, haha), még egy-két eltévedés, hegymászás, seggencsúszás (kivélesen nem én, csak Emma!), alagútmászás, aztán sárosan-vízesen visszaértünk a faluba, ahol is sikeresen belebotlottunk az egyetlen kocsmába, ami ilyen későn (értsd délután 4) is hajlandó kaját felszolgálni, megrohamoztuk hát, persze mezítláb, mert szépen megkérnek hogy ha vizes vagy sáros a cipőd, leszel szíves az előtérben hagyni. Fel vannak ezek készülve a kirándulókra :)
Pihentünk és ettünk egy jót, én speciel hamburgert, amolyan csináld-magad fajtát: kihozták a hamburger bucit a hússal, de a zöldséget, szószokat már mindet nekem kellett külön belepakolnom, mondhatom nagyon finomat főztem úgy hirtelenjében :)
Aztán irány haza, mindenki szépen megtisztult, ruhát váltott, és már mentünk is Lizhez, Dr Who-t nézni és brownie-t enni :) Előbbi egy rém népszerű angol filmsorozat egy idő- és térutazó pasasról (a mostani részben épp 2020-ban Wales-ben járt, ahol is gyíkfejű emberekkel került összetűzésbe 21 mérföld mélyen a föld alatt), utóbbi pedig Saffy specialitása, most épp étcsokisat csinált fehércsoki-darabokkal, hmmm...
Most volt ám a Eurovision Night is, ez itt nagy cucc, rengeteg ember beöltözik mindenfélének, és együtt nézik a versenyt, ivós játékokkal megspékelve, Liz lakótársai ugyan nem nagyon ittak, pedig az legalább mentségül szolgálhatott volna az egyik leányzónak, aki úgy gondolta Németországnak úgy lehet a legjobban szurkolni, ha Hitlernek öltözik...
Fényképek a kirándulásról itt.
A terv az volt, hogy kivillamosozunk-buszozunk Oughtibridge-be, ahol egy turistaútvonalat követve teszünk egy szép kis kört folyó mellett-erdőben-temetőben vissza Oughtibridge-be. Azt hiszem már sejtitek hogy ez nem jött össze :) A kanyarodj jobbra a papírgyár elhagyott raktárépülete mögött és menj át a hídon a folyó túlpartjára valahogy nem sikerült, először nagyon túlmentünk rajta, aztán mikor megtaláltuk hol is kéne átmenni, kiderült hogy le van zárva, a legközelebbi híd meg kb 10 mérföld... Úgyhogy maradtunk az eredeti parton, bár én váltig állítottam a többieknek, hogy már az úszás után sem lehetünk sokkal nedvesebbek, főleg ők, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva még a létező kapucnijukat sem hajlandóak feltenni...
Szóval ezután igazi random walk következett (upsz, megint egy kis matekos belső humor, haha), még egy-két eltévedés, hegymászás, seggencsúszás (kivélesen nem én, csak Emma!), alagútmászás, aztán sárosan-vízesen visszaértünk a faluba, ahol is sikeresen belebotlottunk az egyetlen kocsmába, ami ilyen későn (értsd délután 4) is hajlandó kaját felszolgálni, megrohamoztuk hát, persze mezítláb, mert szépen megkérnek hogy ha vizes vagy sáros a cipőd, leszel szíves az előtérben hagyni. Fel vannak ezek készülve a kirándulókra :)
Pihentünk és ettünk egy jót, én speciel hamburgert, amolyan csináld-magad fajtát: kihozták a hamburger bucit a hússal, de a zöldséget, szószokat már mindet nekem kellett külön belepakolnom, mondhatom nagyon finomat főztem úgy hirtelenjében :)
Aztán irány haza, mindenki szépen megtisztult, ruhát váltott, és már mentünk is Lizhez, Dr Who-t nézni és brownie-t enni :) Előbbi egy rém népszerű angol filmsorozat egy idő- és térutazó pasasról (a mostani részben épp 2020-ban Wales-ben járt, ahol is gyíkfejű emberekkel került összetűzésbe 21 mérföld mélyen a föld alatt), utóbbi pedig Saffy specialitása, most épp étcsokisat csinált fehércsoki-darabokkal, hmmm...
Most volt ám a Eurovision Night is, ez itt nagy cucc, rengeteg ember beöltözik mindenfélének, és együtt nézik a versenyt, ivós játékokkal megspékelve, Liz lakótársai ugyan nem nagyon ittak, pedig az legalább mentségül szolgálhatott volna az egyik leányzónak, aki úgy gondolta Németországnak úgy lehet a legjobban szurkolni, ha Hitlernek öltözik...
Fényképek a kirándulásról itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése