Pénteken tehát kelletlenül bár, de visszatértünk Németországba, hogy pár felhőtlen napot tölthessünk Andy családjával.
Köln
Itt jártunk külön-külön is meg együtt is, először Andy egyből pénteken, alig egy órával azután, hogy megérkeztünk. Andy és a sógora, Peter hivatalosak voltak egy partihajóra Kölnbe a helyi amerikai focicsapattal - Andy egészen eltörpült a társaságban :)
Persze ivásban nem, a korlátlan sörfogyasztás meg is tette a hatását, a lelkem arra sem emlékszik hogy hogy jutott haza ;)
Ő másnaposan, én kipihenten ébredtem a szülinapjára szombaton, amikor is az egész csapat felkerekedett és újra Kölnbe látogatott:
A napot persze már dél előtt sörrel nyitottuk, az én óriás korsóm mögött a
háttérben a kócos csávó a helyi túravezetőnk, Peter legjobb barátja, Harry :)
Első állomás: egy 27. emeleti kilátó!
Ahogy később sétáltunk át a hídon a túlpartra, Harry, az örök romantikus Andy kezébe csúsztatott egy lakatot, pirosat, gravírozva, szívecskével, ahogy kell - gyorsan fel is aplikáltuk a hídra a több ezer társa mellé és a kulcsokat bedobtuk a Rajnába :)
A túloldalra érve a Nap is kisütött, mi pedig hivatalosak voltunk a Dómba idegenvezetésre - óriási templom, nekem nagyon tetszett, de a többiek nem voltak éppen turistamódban, és a vezetés után a torony helyett inkább a Hard Rock Café-ba akartak menni... Andy legalább megpróbálta legyőzni az 533 lépcsőfokot, de félúton ő is feladta, a csúcsra csak én értem föl.
Itt még Andy is magabiztos volt :)
Kilátás
Kicsit túl van biztosítva öngyilkossági kísérletek ellen...
Bezzeg az angyaloktól nem félnek
A boldog szülinapos :)
A kávézóból természetesen egy sörkertbe mentünk, és ott is maradtunk míg ideje nem volt hazamenni... A németeknek elég speciális véleménye van a városnézésről ;)
Ez pedig az egy szem fotóm vasárnapról, amikor Andy és Peter metálfesztiválra mentek,
én pedig újra Kölnbe látogattam, hogy a napot régi kedves barátommal, Antonius-szal töltsem
Solingen
Itt lakik Rachael a családjával, úgyhogy ez volt a mi bázisunk is. Nem egy nagy város, de azért vannak jópofa dolgai: Haribo gyár, libegő, középkori vár és egy bájos erdei séta - végig is jártuk mindegyiket!
Így kell várni a libegőre, valahogy tudták hogy Bigfoot
és Littlefoot egymás mellé szeretnének ülni :)
Örülünk a napsütésnek
Ez pedig már a vár
Cuki részletekkel
És szépséges kilátással
Majestic
Ez pedig már a túra, itt is láttunk bájos apróságokat
Temetőt
Keresztet
Nemvécét
Kőszörnyet
Természetgyőzelmet
A séta vége a Müngstener Brücke
A megye, ahol Solingen található, Nordrhein-Westfallen most ünnepli a 70. szülinapját (az ünnepségre az egyik brit herceg is idelátogatott, a megyeszékhely, Düsseldorf úgy le volt zárva, hogy végül lemondtuk a városnézést), ennek apropóján megszavaztatták a lakossággal, mi szerintük a legnépszerűbb turistalátványosság, és a Schwebebahn nyert! Ez a szomszéd kisvárosban, Wuppertalban található egysínű vasút (wikipédia), több mint 100 éve üzemel, és tervezésében Peter ősei is részt vettek! Búcsúnapunkon az egész család ide látogatott, utaztunk rajta, megkávéztunk és visszautaztunk. A csoportkép a bal felső sarokban az egyik megállóban készült :)
Este aztán volt pancsolás, BBQ, pezsgő házi eperfagyival és Tankcsapda-hallgatás :)
München
Szerda reggel én hazarepültem, de Andy még Münchenben töltött pár napot az egész Weck családdal egyetemben. Jártak sörkertekben, Bayern München meccsen, Star Wars kiállításon és a nagyon híres Neuschwanstein kastélyban. Fényképek csak elvétve maradtak fenn, de Andy nagyon jól érezte magát :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése