Röpke két nappal az indulás után, helyi idő szerint 2014. december 29-én 6 óra 35 perckor megérkeztem Ausztráliába!!! :)
Miután a reptéren hatszor megnézték az útlevelemet, aláíratták velem hogy nem vagyok ebolás, meggyőződtek róla hogy nem hozok be földet a cipőtalpamon és a fürdőruhám is megszáradt már amiben a Hévízi-tóban fürödtem, végre átjutottam a határőrökön is, és ausztrál földre léphettem. Alison szerencsére várt a reptéren és el is vitt egy rövid autós városnézésre (és kicsit sem féltem hogy rossz oldalon mennek a kocsik!), aminek a végén még az óceánpartot is szemügyre vettük. Legnagyobb meglepetésemre semmiféle mellbevágó hőség nem fogadott itt délen, a parton pedig egyenesen fáztunk a nagy szélben, sőt vihar is közeledett, ettől lett ilyen borongós az első ausztrál fotóm:
Zoliéktól kapott útitársam, Kisvakond azért így is mosolyog, akárcsak én :)
Amikor pedig még az eső is eleredt, jobbnak láttuk hazafelé venni az irányt. Alison bement pár órára dolgozni, én pedig kihasználtam az időt és elnyúltam, hogy ezúttal végre vízszintesen is alhassak egy kicsit :) Nem volt könnyű kivakarni magam az ágyból, de hát valahogy muszáj volt estig kibírni, úgyhogy áthelyeztem a székhelyemet a teraszra olvasgatni, aztán meg ahogy hazajött, Alisonnal beszélgetni. Estére pedig bementünk a Chinatownba vacsorázni, a híres B.B.Q. Citybe, ami tényleg nagyon népszerű lehet, mert egyedül ez előtt kígyózott a sor az utcán. Így esett, hogy végül a mögöttünk álló fickókkal együtt vadásztunk le egy négyes asztalt, és nem is bántuk meg! Viktor és Mike a Thriller című Michael Jackson show-val turnéznak éppen Ausztráliában, ők is ma érkeztek Adelaide-be, igaz csak Sydney-ből, és nagyon jó asztaltársaságnak bizonyultak, pár órával később igen csak jó hangulatban köszöntünk el egymástól.
Mike, Alison, Viktor és én
Nekünk persze még nem volt vége az estének, Alison kedvenc helyén, a Grace Emily-ben folytattuk, némi welcome drink és egy OpenMic est társaságában. Mire éjfélre hazaértünk, már csak ágyba ájulni volt erőm, de a taktika egyelőre sikeresnek tűnik: igaz, hogy vagy háromszor is fölkeltem éjszaka, de egész gyorsan visszaaludtam és reggel fél9ig húztam, Márti - Jet lag 1:0!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése